A Magyarországot felfedezni akaró, de főleg a Balatonnál, avagy Hévízen vagy Zalakaroson üdülők számára is megtekintésre érdemes látnivalók találhatók Zalaváron.
A keleti irányból érkezve a Balaton nyugati végének közelében Zalavár községből nyugati irányba vezető úton kell elindulni annak, aki a térség most formálódó turisztikai központjába el akar jutni. Annak , aki nyugat felől közelíti meg , a Zalakaros -Zalaapáti közti országúton a Zalavárt jelző letérőt kell keresnie.
Az idelátogató ezen az úton a Balaton nyugati szélén elterülő egykori Kisbalaton mocsárvilágának közepébe, a Zala folyó partján található Zalavár - Várszigetre érkezik. A táj egyedi, megkapó látványán és élményén túl megérintődik a történelem, a hajdani történések emlékeivel is.
A XIX. században elkezdett, a XX. század elejére az emberi beavatkozás által megszűntetett mocsárvilág mára ujjáéledt. Az út két oldalán csillogó víztükör és a nádasok természetvédelmi területet, madárparadicsomot rejtenek, a vízen át vezető gátat pedig mára már horgászparadicsomként ismerik.
A folyó mocsárvilága által övezett szigeten – amely nehéz megközelíthetőségével védelmet nyújtott – már az őskor óta éltek emberek. De igazán jelentőssé a magyar honfoglalást megelőző évszázadban vált, amikor a frank birodalom legkeletibb központja, a Kárpát- medencei kereszténység keleti végvárává lett. Jelentőségét a magyar honfoglalás után is megőrizte, és a török háborúk időszakának végéig a magyar történelem jelentős színtere volt.
A Várszigeten a tájat és történetét bemutató látványos kiállítást, a hajdanvolt időkre emlékeztető emlékműveket, ősi romokat bemutató, most is formálódó történeti-régészeti emlékparkot talál az idelátogató, ahol hosszabb időt is eltölthet. Hajdan itt járt szentek emléke lengi be a helyet, s emléküket, szellemüket idézi az itt álló kápolna. S ha a szellemi táplálékon túljutunk ,a látnivalókat meg akarjuk beszélni, azt megtehetjük az itt található kávézóban, miközben a gyerekek is jól érezhetik magukat a jól felszerelt játszótéren.
2024. évi nyitvatartás:
Millenniumi Emlékmű, Szent István kápolna: 2024. március 30. - szeptember 29.
Kis-Balaton Ház: 2024. március 1. - november 30.
Kapcsolat:
Millenniumi Emlékmű, Szent István kápolna: Zala Vármegye Önkormányzata: 92/500-719, laki.tamas@zalamegye.hu
Kis-Balaton Ház és Galéria Kávézó: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság: 83/710-002, http://www.nyuduvizig.hu
A Millenniumi Emléképületben és a Szent István kápolnában lehetőséget biztosítunk esküvők, rendezvények tartására. Információ: laki.tamas@zalamegye.hu.
A Történelmi Emlékpark kialakítása
Az 1990-es évek közepén a Vársziget nagy részét erdő és bozót borította, amelyben csak az itt folyó ásatások vágtak hosszabb-rövidebb időre tisztásokat. Az 1938-ban Zala vármegyének Szent István tiszteletére emelt emlékművét a gazdátlanság és a vandálok tönkretették.
A hely rendbetételét tulajdonképpen két egymástól független szándék indította el. Az egyik, hogy a Balaton vízminőségének javítása érdekében 1980-85 között létrejött a sziget szomszédságában a Kis-Balaton tározók első üteme, a másik, hogy Bulgária jelezte, hogy a Cirill és Metód apostolok egykori működésének helyére emlékművet szeretnének állítani (1985). Ekkor döntött úgy Zala vármegye vezetése, hogy az emlékhelyet rendbe teszi, újjáépíti az 1938-as Szent István emlékművet is.
A magyar honfoglalás 1100. évfordulója (1996) kapcsolódott egybe a későbbiekben a hely továbbépítésével, többek között a XI. századi templom alapfalaira építendő Szent István kápolna rekonstrukciójával.
Közben, nem egészen a kialakított koncepció mentén az országos vízügyi szervek is úgy vélték, hogy a kialakuló új természetvédelmi egység bemutatóházát erre az exponált helyre szeretnék felépíteni, mely végül is különböző szempontok egyeztetése után megvalósult. (Kis-Balaton Ház)
2001-ben befejeződött az első ütem a Hadrianus mártír templom romjainak bemutatásával és a térség parkosításával.
2009-ben, a megye Szent István-i alapításának 1000. évfordulóján döntött úgy a vármegye vezetése, hogy a legméltóbb helyen, a vármegye első központjában a millenniumnak méltó emléket állít.
A Millenniumi Emlékmű
Hogy méltóképpen emlékezhessünk a megye alapításának 1000 éves évfordulója előtt, felépítettük a Millenniumi Emlékművet, melynek megtervezésével a zalai gyökerekkel rendelkező Makovecz Imre Ybl-díjas építészt bíztuk meg.
Az emlékmű alapkövét 2009. június 14-én helyeztük el az egykori ispáni lakótorony föld alatt megbúvó romjainak szomszédságában.
Az emlékműben 2011-től látható az Életfa, mely a vármegye településeinek összetartozását szimbolizálja. Ezért az Életfán a jelenlegi Zala vármegye településeinek számával megegyező, 258 levél található.
Az Életfa törzsén a vármegye alapításában szerepet játszó három személy: Bulcsú vezér, Szent István király és Kolon ispán faragott alakja látható.
Az emlékmű csúcsán az ősi székely-magyar szimbólumok: a Nap és a Hold, valamint a keresztény gyökereket jelképező kereszt látható.
Az épület nem csak emlékműként funkcionál, hanem számtalan rendezvénynek, kiállításnak is helyet biztosít, így tavasztól őszig érdemes felkeresni.
Felépítésére a ZÁÉV Zrt. kivitelezésében, avatására 2010. szeptember 11-én, a Szent Adorján Családi Nap keretében került sor. Az emlékmű felépítésével Zalavár is felkerült a magyar organikus építészet térképére.
Nemzetek Emlékművei – Cirill és Metód
A Kis-Balaton Ház és a Millenniumi Emlékmű határolta térségben az országút felől állnak a Nemzetek Emlékművei. Ezek az emlékművek dokumentálják, hogy milyen fontos szerepet játszott ez a hely az európai történelemben a magyar honfoglalást megelőző évszázadban.
A római birodalom bukását követően a nyugati kereszténység kiszorult a Kárpát-medencéből, hogy azután az avar birodalom felbomlása után visszatérjen a pannon térségbe. A keleti frank birodalom salzburgi érsekségének papjai érkeztek ide Priwinával, hogy templomokat emeljenek és megtérítsék az itt élőket. Az avarokkal együtt betelepült szlávok mellett az új hatalom is nagyszámú szláv alattvalót telepített a Zala folyó vidékére, így a latinnál könnyebben tudott gyökeret ereszteni a szláv nyelvű liturgia, mely Cirillel és Metóddal érkezett ide. A két apostol – akit a szláv nemzetek saját egyházuk, saját írásuk megteremtőjeként tartanak számon – itteni működésének dokumentumai közismertek, sőt ez az egyetlen hely itt a Kárpátok karéjában, ahol működésük egyértelműen helyhez köthető.
A szentek tisztelete származásuk okán talán Bulgáriában a legnagyobb, tehát nem véletlen, hogy ez az ország emelte az első emlékművet ezen a helyen 1985-ben. Az oszlop két oldalán álló szentek bronz szobrai Janzer Frigyes szobrászművész alkotásai.
Követte ezt az új egyház alapításának jogát hirdető salzburgi emlékmű, mely az érsekség térítő tevékenységének állít emléket. De saját emlékművük elhelyezését kívánták más szláv nemzetek is. Közülük a magyarországi szlovének emlékműve valósult meg 2005-ben. A szlovákok 2013-ban avatták fel a saját emlékművüket.
Az emlékpark internetes oldala: zalavarpak.hu
A Zalavári Történelmi Emlékpark turisztikai fejlesztése NYDOP-2.1.1/F-09-2009-0006
Kedvezményezett: Zala Megyei Önkormányzat (8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10.)
Közreműködő szervezet: Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.(8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24.) www.westpa.hu
Irányító hatóság: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.nfu.hu
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
