Keszthelytől délre a Balaton partján találjuk a Magyarország egyik legjelentősebb ókori műemlékének, a fenékpusztai erődnek, s mellette a Festetics család hajdan híres ménesének otthont adó major épületeit.

Nagy Constantinus és Valentinianus császárok uralkodási időszakában épültek Pannónia provincia belső erődjei. A hatalmas 377x358 méter kiterjedésű erődnégyszög, melyhez 44 torony tartozott, az egyre gyakoribbá váló barbár betörések miatt létesült. Kiválóan védhető helyen, egykor a Balaton vize által körülvett félszigeten állt. Túlélte a római időket, a népvándorlás viharaiban is használták az itt megtelepedő népek. A Dunántúlon 17 évig megtelepedő gótok is nyomot hagytak itt, sőt azt is feltételezik, hogy Itália királyává lett Nagy Theodorik itt született.

A 2,5 méter széles falak mintegy 85000 m3-nyi kőanyagot tartalmaztak, melyet az évszázadok alatt a környék építkezéseire elhordtak. A 125 éve tartó feltárásokból csak a déli erődkapu, az északnyugati sarokban a bazilika és a horreum (magtár) alapfalai láthatók.

Ebből az anyagból épült a major is, melyet a Keszthelyt birtokló Festetics család épített 1769 előtt. 1799-ben telepítették ide a híres ménest, amely Magyarország lótenyésztésének egyik legjelesebb helye lett. A ménest a II. világháború után az Amerikai Egyesült Államok jóvátétel fejében elvitte.