A millennium évében Zalavár - Várszigeten nyitotta meg kapuit a Kis-Balaton Ház, amely bemutatja a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer természeti értékeit, a Balaton vízminőségének védelmében betöltött szerepét, szemléleti a térség történeti és néprajzi vonatkozásait, értékeit.
A kiállító terem elején, a kis fahídnál régészeti feltárással megnyitott sírhelyek, majd Karoling-kori gazdasági épület belső szerkezete látható. Zalavár és környezetének történelméről a középkori várak hangulatát idéző helyben de a mai kornak megfelelő technikai eszközök felhasználásával tájékozódhat a látogató. A víz alatti állatvilágot egy „akváriumba” lépve, vetített filmmel tettük láthatóvá. Tovább haladva az érdeklődők a nádi élet sajátos eszközeivel, tárgyaival ismerkedhetnek meg. Szkok Iván festőművész képei pedig a természetet varázsolják elénk. Természetesen a kiállításban helyet kapott Fekete István és az elmaradhatatlan Tüskevár is. Továbbsétálva a "sötétség leple alatt" ismerkedhet meg a látogató a mocsárvilág fényeivel, hangjaival, illatával.
A „moziban” filmek által nyerhet bepillantást a látogató a Kis-Balaton varázslatos világába.
Az emeleten dioráma segítségével mutatják be a téli és nyári berek élővilágát, az ide felvezető lépcső már maga is különleges élményt nyújt.
A Kis-Balaton Ház és a Szent István kápolna közötti területen vízi játszótér épült, mely több részből áll. A központi helyet a „vizes” rész foglalja el, ahol a víz útját, erejét, felhasználhatóságát láthatják játékos formában a gyerekek. A pihenőkkel, szép környezetben készült „hagyományos” játékok várják a kisebb és nagyobb korosztályt egyaránt.
Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest) - Kelet és Nyugat határán - Karoling-kor
9. terem
A 9. században a Kárpát-medence két részre szakadt. A Dunától keletre az avarok maradékai éltek. A Dunától nyugatra eső terület a Karoling Birodalom fennhatósága alá került, központja Mosaburg (a mai Zalavár) volt. Templomai és palotái alapján a település joggal kapta a „királyi város” elnevezést. A viseleti- és használati tárgyak lakosságának gazdagságáról, sokszínű kultúrájáról tanúskodnak.
Érdekességek:
A Konstantinosz (Kirill) által 863 táján a szláv nyelv sajátos hangjaira kifejlesztett írás legkorábbi, kerek betűs, azaz obla glagolica legkorábbi emlékei Mosaburgból ismertek. A jeleket 866–867 táján a tanítványul szegődött hívek, vagy esetleg maguk az oktatók karcolták a palackokra.
A mosaburgi Hadrianus mártír-zarándoktemplomban és környékén előkerült festett üvegtöredékek egész Európa egyik legkorábbi, biztosan a 9. század közepe tájára keltezhető, festett ablakainak a maradványai.
Nyugat-Európában a Karoling-időszaktól általánossá válik a páros sarkantyú viselet, és hozzá a díszes – csattal, bújtatóval, szíjvéggel felszerelt – szíjazat. Mosaburgban csak a felnőtt kor kezdetén meghalt nemes ifjakkal temették el a sarkantyújukat, ezért a legtöbb innen ismert sarkantyúgarnitúra kisméretű.
Balatoni Múzeum (Keszthely) Amiről a kövek mesélnek
Kőtári sétánk során a Balaton és Zala megye római és középkori múltja elevenedik meg előttünk.
A kövek mesélnek. Titkokat sejtetnek, melyek letűnt korszakok világáról vallanak. Kőtári sétánk során a Balaton és Zala megye római és középkori múltja elevenedik meg előttünk.
Miért verték le a római császárok nevét a mérföldkövekről?
A Balaton környéke a Kr. u. 1. századtól került folyamatosan a Római Birodalom befolyása alá. A kőtár római kori anyagát felhasználási módok szerint csoportosítva mutatjuk be: sírköveket, az oltárköveket, épületelemeket láthatunk, míg végül – szó szerint – egy mérföldkőhöz érkezünk. Különleges darabja ez a kiállításnak, mivel a rajta szereplő császárok nevét leverték, hogy őket „az emlékezetből való kitörlés” büntetésével sújtsák. A fogadalmi oltárkövek a római vallás praktikus, „adok, hogy adj” elvéről lebbentik fel a fátylat. Azért állították ugyanis őket, hogy egy kért és megvalósul isteni segítséget megköszönjenek.
A középkor építészetében a jellemző stíluskorszakok a román, a gótikus és a reneszánsz voltak, melyek hazánkban egymást kiegészítve jelentek meg. A kiállított középkori kőemlékek legjelentősebb darabjai Zalavárról a Várszigetről származnak. Míg a török dúlások miatt a középkori kőfaragványok súlyosan sérült, vagy elpusztult épületekből származnak, addig a 17. századtól jelentkező barokk korstílus emlékanyagának jelentős része ma is eredeti helyén látható, így kőtárunk is csupán néhány darabot őriz e korból.
Sétánk során multimédia pontokon a Keszthely-fenékpusztai késő római erőd háromdimenziós rekonstrukcióját, valamint a Zalavár-várszigeti Hadrianus templomról, és a késő középkori Rezi és tátikai várról készült háromdimenziós animációt is megtekinhetjük.
