A Várszigeten és a környéken számos épület, (köztük több IX-XIII. századi egyházi) állt. Ezek közül ma csak a Récéskút szigeten található romjai látogathatók.

Keresztelő Szent János templom

A Hadrianus mártír templom közvetlen közelében, attól nyugatra tárta fel a régészeti kutatás a maradványait. Priwina megtelepedésekor, 840 körül építették. A frank időszak első, vélhetően a IX. században a mai Dunántúlon először épített keresztény temploma. A négyzet alapú épület teljesen fából épült, alaprajzát a szerkezetet tartó faoszlopok maradványai rajzolták ki. Az épület közepén állhatott egykor a keresztelő medence.A feltárás után maradványait visszatemették, bemutatása tervezve van.

 

Récéskúti templom (bazilika romjai)

A Várszigettől északkeletre fekvő kis szigeten található. A községből a történeti emlékparkhoz vezető úton tábla jelzi azt a helyet, ahonnan északi irányban gyalogosan megközelíthetjük.

A kívül egyenes, belül félköríves záródású, nyugati végében karzattal és lépcsőtoronnyal tagolt háromhajós templom a IX. század közepe után épült, és még annak végén, esetleg a X. században megújították. Az Árpád-korban egyházi használata feltételezhető. A XIV. században már romos volt. A XIV-XV. század fordulóján a maradványokon erődített udvarház épült, amely 1442-ben a Rozgonyi családé. A XVI. században már lakatlan.

 

Borjúállás szigeti udvarház IX. századi temploma

A Várszigettől délkeletre fekvő (mára víz alá került) szigeten tárták fel a Priwina udvarához tartozó egyik méltóság kerített udvarházát, melyhez egy fából épült templom tartozott. Padlóját római épületek romjaiból idehozott téglákkal burkolták. A templom körül IX-X. századi temető sírjai kerültek elő. Az udvarház és a templom makettje ma a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum állandó kiállításán láthatók.

 

Zalavár -Kövecses

A Várszigettől északra található szigeten egy IX. századi és egy Árpád-kori  település és annak félköríves záródású kisméretű temploma került elő, körülötte temetővel. A templomot a feltárás után visszatemették.

 

Zalaapáti

A község központjában találjuk a bencés apátság épületeit. 1715-ben Zalavárt a göttweigi (Ausztria) apátsághoz kapcsolták. Miután a zalavári székhelyet elpusztították, a rend nem az eredeti helyen, a mocsarak között, hanem attól északra található – nevében az apátság birtoklására utaló – ma 1700 lakosú községben épített új kolostort. A ma szociális otthonként működő kolostort az eredetileg ott álló középkori plébániatemplom mellé építették fel 1753-57 között, mai formáját egy későbbi átépítés alakította ki. Nem sokkal később, 1777-81 között a régi templom helyett is új épült. Az egyhajós, egytornyos hegedűablakos barokk templom freskóit Joseph Mölck, négy oltárképét Johann Schmidt festette.

 

Alsóbáránd temploma

Az Esztergályhorváti határában található Alsóbárándpuszta neve és néhány újkori épület őrzi a víztározó északnyugati szélén, a Zalaapáti felé vezető út mellett az egykor itt állt, az apátság birtokában volt középkori falu emlékét.  Az elpusztult falu a mai pusztától keletebbre a völgyperemen állt.  A falu középkori  XII-XIII. században  épült egyenes  szentélyzáródású  templomát  a feltárás után visszatemették.