2024.05.02 - Május 1-jén nyitották meg az új játszóteret fürdővárosban. Az eseményen a játékok mellett interaktív műsor várta a gyerekeket, volt termelői vásár és fellépők is szórakoztatták a jelenlévőket. A létesítményt Horváth László, a város polgármestere adta át, amelyen jelen volt Dr. Pál Attila, a vármegyei közgyűlés elnöke is.
2024.04.29 - A településen vasárnap tartottak ünnepséget a szépkorúak tiszteletére. Az eseményen részt vett és köszöntőt mondott Pácsonyi Imre, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke is. Horváth Gyula polgármesterrel együtt gratuláltak a falu legidősebb jelenlévő tagjainak, Vadász Károlynénak és Gál Józsefnek.
2024.04.29 - Április 25-én, csütörtökön este rendezték meg a zalaegerszegi zsidó hitközségben a pészah ünnepét, melyen Virágh Judit, a hitközség elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Rosenfeld Dániel, a hitközség kántora vezette a vacsorával egybekötött estet. Zala Vármegye Önkormányzatát Pácsonyi Imre, a közgyűlés alelnöke képviselte a rendezvényen.
2024.04.29 - Csütörtökön tartotta tavaszi soros ülését a Zala Vármegyei Területi Védelmi Bizottság, a földhivatal épületének konferenciatermében. Az ülésen - amelyen öt napirendi pontot tárgyaltak meg - Pácsonyi Imre, a közgyűlés alelnöke vett részt a vármegyei önkormányzat képviseletében.
2024.04.25 - A Zala Vármegyei Közgyűlés 2024. április 25-én, csütörtökön harmadik ülését tartotta az idei évben. A meghívóban szereplő napirendi pontok és azok tárgyalási sorrendjének elfogadása után a testület először a Zala vármegyei rendőrfőkapitány közbiztonsági helyzetről és az annak érdekében tett intézkedésekről szóló beszámolóját hallgatta meg.
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye. A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben […]
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye.
A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben három értékes természeti erőforrás alakult ki és halmozódott fel: a kőolaj, a földgáz és a turizmusban manapság egyre nagyobb szerephez jutó meleg víz.
A különböző tájegységek találkozásánál fekvő Zala megye felszíne sehol sem különül el markánsan a szomszédos tájaktól. A megye nagy része a nyugat-dunántúli peremvidékhez sorolt Zalai dombsághoz tartozik, északon egy keskeny sáv áthúzódik a Vasi-hegyhátra, illetve délen a Dunántúli dombvidékre, a Keszthelyi hegység pedig a Dunántúli-középhegység része.
A történelmi Zala vármegye mai területénél jóval nagyobb volt. A kelet – nyugat irányban elnyúló történelmi vármegye mai területén kívül magába foglalta a Balaton – felvidéket Balatonfüredig, Felsőörsig, és nyugaton hozzá tartozott az 1920-as trianoni békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt Lendva (Lendava), Csáktornya Cakovec) környéke és a Muraköz is.
Forrás: Zala Megye Archontológiája 1138-2000 / Molnár András (szerk). – Zalai Gyűjtemény, 50. – Zalaegerszeg: Zala Megyei Levéltár, 2000. – 524 p.
A Zalai borvidék
A Zalai borvidék Zala vármegyében a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A borvidéknek két körzete van.
