Ma tartották a Lentiben az Interreg V–A Magyarország–Horvátország Együttműködési Program 2014-2020 program keretében megvalósuló CO-EMEP című projekt zárókonferenciáját. A 2020. július 1-jétől futó projekt a Muraköz Megyei Energia Ügynökség vezető partnerségével és a Zala Megyei Önkormányzat projektpartnerségével került lebonyolításra. Alapvető célja a magyar-horvát határmenti terület energiaszegénységének csökkentése és a hatékonyabb energiamenedzsment érdekében együttműködési hálózat kialakítása volt. A zárórendezvényen jelen lévők a projektben elért eredmények bemutatásáról, az energiaszegénység aktuális kérdéseiről, valamint a projekt pilot tevékenysége keretében a családi házakban elvégzett mérések ismertetéséről kaptak tájékoztatást. Az eseményen köszöntőt mondott Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke és Alen Višnjić, a Muraköz Megyei Energetikai Ügynökség igazgatója.

A pályázat legfontosabb célja az energiaszegénység csökkentése, melyhez kezdeti lépésként az energiaszegénység fogalmának meghatározására volt szükség.

A jelenség sok vidéki háztartást érint horvát és magyar oldalon egyaránt – számukra mindennapos gondot okoz a megfelelő fűtési/hűtési rendszer hiánya. Az energiaszegénység európai szintű probléma: egy háztartás akkor tekinthető energiaszegénynek, ha az nem képes megfizetni az alapvető energiaszolgáltatásokat (fűtés, hűtés, világítás, mobilitás és áramellátás), azaz nem tud megfelelő életszínvonalat elérni az alacsony jövedelem, a magas energiafelhasználás és az alacsony energiahatékonyság miatt.

Az energiaszegénység problémájára összpontosítva a pályázat keretein belül számos eredmény született: létrejött egy együttműködési hálózat az energiahatékonyság területén tevékenykedő szereplők közreműködésével, közös útmutatók, javaslatok és megoldások készültek. A háztartások számára szánt dokumentumban hasznos iránymutatások szerepelnek a megfelelő hőszigeteléssel, fűtési és használati melegvíz rendszerekkel, szellőztető rendszerekkel, ablakok és ajtók védelmével kapcsolatban. Az önkormányzatok számára készült iránymutatásokat tartalmazó összefoglalóban az energiaszegénység enyhítésének megtervezéséről, az érintettek bevonásáról, szakértői csoportok létrehozásáról szóló legfontosabb információk kerültek rögzítésre.

Pilot tevékenység keretében energetikai és általános épületgépészeti mérések (termografikus mérés, Blower-door teszt, U-érték/hőátbocsátási tényező mérése) történtek a bevont háztartásokban.

A projekt során kifejlesztésre került egy három nyelven elérhető, online energiagazdálkodási eszköz is, melynek segítségével a lakosság számára láthatóvá válik, milyen intézkedéseket alkalmazhatnak otthonaikban az energiahatékonyság növelése érdekében.