Ma tartotta online ülését a Zala Megyei Éghajlatváltozási Platform, amely a Zala Megyei Önkormányzat KEHOP-1.2.0-15-2016-00002 azonosító számú projektje keretében évente kerül megrendezésre. A platform tagjai idén Türje és Dötk, Gyűrűs, Kemendollár, Vöckönd, Zalaistvánd Klímastratégiáját véleményezték és elvégezték a megye klímastratégiájának felülvizsgálatát, emellett a témához kapcsolódó projekteket bemutató előadások hangzottak el. Az ülésen résztvevőket Pácsonyi Imre, a megyegyűlés alelnöke köszöntötte.

Az alelnök bevezetőjében nemzetközi kitekintést tett az éghajlatváltozásból eredő, világméretű problémákra, kiemelve a vízhiány kérdését, majd arra világított rá, hogy a helyzet kezelésében valamennyi szervezetnek és minden személynek szerepe, feladata van. Kis lépések, ha összeadónak, nagy eredményeket jelenthetnek. Utalt a két Zala Megyei Önkormányzat részvételével megvalósuló projekt eredményeire, a CO-EMEP-re és a Landsupport-ra, amelyek az ülésen részletesen is bemutatásra kerültek. Kiemelte, hogy a megyének, mint a területfejlesztés területén feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetnek kötelessége és felelőssége is a klímaváltozás határainak mérséklését célzó projektekben való aktív részvétel. A tématerület elméleti megközelítésén túl a cselekvési lehetőségekre fókuszálva törekszik a megyei önkormányzat a rendelkezésre álló források megszerzésére és ennek segítségével mérhető eredmények elérésére.

A köszöntőt követően Musits Róbert, a Fenntartható Jövőért Egyesület elnöke mutatta be Dötk, Gyűrűs, Kemendollár, Vöckönd, Zalaistvánd, valamint Türje Klímastratégiáját, amelynek összegzéseként megállapításra került, hogy a dokumentumok az irányadó módszertani útmutató alapján készültek el és a meghatározott célok is illeszkednek a Zala Megyei Klímastratégia céljaihoz. Ezt követően a megye klímastratégia felülvizsgálatára került sor, amelynek keretében rögzítésre került, hogy az elfogadott stratégia megállapításai időtállók, a felülvizsgálat nem tartalmi korszerűsítés, hanem az elért eredmények számba vétele. A TOP önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése és a települési környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztések című konstrukciói keretében megvalósított projektek eredmény indikátorai ismertetésre kerültek, azonban a projektek nagy arányban még nem zárultak le, így a monitoring ezt követően folytatható le teljes körűen.

A továbbiakban Kárpáti Veronika, a Zala Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársa mutatta be a most záruló CO-EMEP című projektet, amely a magyar-horvát határmenti terület energiaszegénységének csökkentése és a hatékonyabb energiamenedzsment érdekében alakított ki együttműködést a releváns szereplő között, majd Fucskó Tünde, a Pannon Novum Nonprofit Kft. projektmenedzsere ismertette az Interreg Szlovénia-Magyarország Együttműködési Program keretében megvalósult GREEN-REG projektet. A pályázat végrehajtása során a papírhulladék csökkentése, a szelektív hulladékgyűjtés és az energiatakarékossági intézkedések bevezetése volt a kitűzött cél, amelyet környezetbarát rendezvények és személetformáló akciók megvalósításával népszerűsítettek különböző csatornákon keresztül.

A SECAP (Sustainable Energy- and Climate Action Plan) készítésének kihívásairól Heves Gábor, az IMRO-DDKK Nonprofit Kft. projektmenedzsere beszélt, kiemelve a készítő települési önkormányzatok lehetőségeinek korlátosságát a lakossági kibocsátás vonatkozásában.

Végül a szintén megyei részvétellel megvalósuló Landsupport Horizon 2020 projekt klímastratégia területén hasznosítható eredményeiről esett szó Dr. Árvai Mátyás, az Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet tudományos munkatársa tolmácsolásában. A projekt egyik célja az éghajlatváltozást érintő komplex gondolkodás kialakítása volt, amelynek eredményeként egy sok eszközt magába foglaló webes felület jött létre. Az applikáció a fenntartható területfejlesztéshez alkalmazható, valamint a különböző forgatókönyvek elemzéseinek az eredményeit a politikai döntéshozók olyan szakpolitikák megtervezéséhez használhatják, amelyek megelőzik vagy minimálisra csökkentik az éghajlatváltozás hatásait a vizsgált mintaterületen. Emellett a környezeti hatásokat csökkentő jövőbeli tevékenységek tervezésében és az erőforrások felhasználásának a racionalizálásában is használható.

Fotó és forrás: Zala Megyei Önkormányzat