2024.05.16 - A vármegye önkormányzata csütörtökön immár negyedik alkalommal szervezte meg és bonyolította le sikeresen a falu-és tanyagondnoki alapképzést záró vizsgát. A tanúsítványokat az eredményes vizsgát követően Pácsonyi Imre, a vármegyei közgyűlés alelnöke adta át a 21 résztvevőnek. Köszönetet mondott a képzés előadóinak a felkészítésben nyújtott szakmai támogatásért, és gratulált a hallgatóknak a sikeres megmérettetéshez, kitartást kívánva a falugondnoki teendőkhöz.
2024.05.13 - Fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte az alsópáhoki Bodzavirág Népdalkör szombaton. Az eseményen Czigány Sándor polgármester és Pácsonyi Imre, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke gratulált a népdalkör vezetőjének, Füle Jánosné Kiss Hajnalkának a csoport működéséhez. A résztvevők a jeles évfordulót természetesen zenével ünnepelték, amelyben közreműködött ifj. Horváth Károly népzenész is.
2024.05.13 - Hetés vendégül lát! címmel rendetek kétnapos gasztrokulturális rendezvényt a hétvégén a hetési falvakban. Ezen a tájon a mai napig őrzik a hagyományokat a gasztronómia és a kézművesség terén, amelyet az évenként májusban, pünkösd előtt megrendezett rendezvény során igyekeznek is bemutatni. A rendezvényen köszöntőt mondott Vigh László országgyűlési képviselő és Pácsonyi Imre, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke, aki azon véleményét fogalmazta, meg, hogy a kisebb falvak kitörési lehetősége azok élhetővé, vonzóvá tétele, hiszen sokan költöznek vidékre a városi nyüzsgésből.
2024.05.13 - Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata pénteken tartotta ünnepi közgyűlését, ahol a Keresztury-emlékév keretében tartott eseményen Balaicz Zoltán polgármester úgy fogalmazott: "Zalaegerszeg mindannyiunk életében a stabil pont, de a város története a folyamatos változás története.” A rendezvényen részt vett Dr. Pál Attila, a Zala Vármegyei Közgyűlés elnöke, Vigh László országgyűlési képviselő, Dr. Sifter Rózsa főispán és Rigó Csaba, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke is.
2024.05.13 - A kórház korábbi főigazgatója, Dr. Balogh Zoltán főorvos emléktábláját avatták fel pénteken a fürdővárosban. Az ünnepi eseményen Pácsonyi Imre, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke is méltatta az intézményvezető munkásságát, amelynek most méltó emléket állítottak.
Látnivalók sorozatunkban ezúttal egy elrejtettségében gyönyörű kistelepülést mutatunk be, Barlahidát.
Látnivalók sorozatunkban ezúttal egy elrejtettségében gyönyörű kistelepülést mutatunk be, Barlahidát. A valaha élénk társadalmi életet élő falu, a zalai protestantizmus egyik központja volt, hiszen az innen betelepülő lutheránus lakosság hozta létre az egerszegi evangélikus egyházközséget.
A település a Göcsej domboldalain, a Cserta patak partján fekszik. A falu szeres település, azaz egy domb tetején fekszik. Északról Nagylengyel – Zalaegerszeg, délről pedig Nova felől közelíthető meg. Autóbuszok kötik össze Lentivel és Zalaegerszeggel.
Barlahida első említése 1394-ből való. A 15. század során sokszor cserélt gazdát, illetve sokat vitázott a környező településekkel, így komolyabb fejlődés nem volt tapasztalható ebben az időszakban. A könnyen elérhető települést a törökök sokszor megtámadták a 16. században, így 1600-ra már teljesen elpusztult, 1727-ben még mindig lakatlanként van számon tartva. Az 1750-es években szlovének telepítették be ismét Barlahidát, azonban a 19. század közepére átvették a magyar szokásokat, illetve a magyar nyelvet. E sorok szerzőjének ősei is ebben a községben rótták a poros utcákat és ültek ki estéként a házak elé a kispadokra. Hosszú nagyszülői történetek szóltak a mélyen tisztelt és őszintén szeretett községről…
A II. világháborút megelőző hosszú időszakban színes egyházi és társadalmi élet volt a településen, működött a legény- és a leányegylet, ifjúsági házat, templomot építettek a lakosok. Aztán Rákosi, majd Kádár országlása idején az addig elzárt településről sokan vándoroltak el, így lakosságszáma a harmadára esett vissza. Megszűnt az iskola és jött minden, aminek jönnie kellett…Zalaegerszeg Kertvárosában egy „kis Barlahida” jött létre a betelepülőkből.
Ritka, hogy egy település látnivalói közé soroljuk a temetőt, Barlahidán azonban olyan gyönyörű kilátás nyílik a holtak kertjéből a környező vidékre, hogy érdemes néhány pillanatra belépni.
A másik nevezetesség a kisfalvakban még manapság is ritka Trianon szoborcsoport, Hadnagy György alkotása. A szobor központi motívuma az országanya, aki mély fájdalommal arcán pillant le az embertelen módon szétszakított Nagy-Magyarországra, s közben talán azon gondolkozik, mikor ébred már az alvó oroszlán….
– nr –
