2024.05.16 - A vármegye önkormányzata csütörtökön immár negyedik alkalommal szervezte meg és bonyolította le sikeresen a falu-és tanyagondnoki alapképzést záró vizsgát. A tanúsítványokat az eredményes vizsgát követően Pácsonyi Imre, a vármegyei közgyűlés alelnöke adta át a 21 résztvevőnek. Köszönetet mondott a képzés előadóinak a felkészítésben nyújtott szakmai támogatásért, és gratulált a hallgatóknak a sikeres megmérettetéshez, kitartást kívánva a falugondnoki teendőkhöz.
2024.05.13 - Fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte az alsópáhoki Bodzavirág Népdalkör szombaton. Az eseményen Czigány Sándor polgármester és Pácsonyi Imre, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke gratulált a népdalkör vezetőjének, Füle Jánosné Kiss Hajnalkának a csoport működéséhez. A résztvevők a jeles évfordulót természetesen zenével ünnepelték, amelyben közreműködött ifj. Horváth Károly népzenész is.
2024.05.13 - Hetés vendégül lát! címmel rendetek kétnapos gasztrokulturális rendezvényt a hétvégén a hetési falvakban. Ezen a tájon a mai napig őrzik a hagyományokat a gasztronómia és a kézművesség terén, amelyet az évenként májusban, pünkösd előtt megrendezett rendezvény során igyekeznek is bemutatni. A rendezvényen köszöntőt mondott Vigh László országgyűlési képviselő és Pácsonyi Imre, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke, aki azon véleményét fogalmazta, meg, hogy a kisebb falvak kitörési lehetősége azok élhetővé, vonzóvá tétele, hiszen sokan költöznek vidékre a városi nyüzsgésből.
2024.05.13 - Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata pénteken tartotta ünnepi közgyűlését, ahol a Keresztury-emlékév keretében tartott eseményen Balaicz Zoltán polgármester úgy fogalmazott: "Zalaegerszeg mindannyiunk életében a stabil pont, de a város története a folyamatos változás története.” A rendezvényen részt vett Dr. Pál Attila, a Zala Vármegyei Közgyűlés elnöke, Vigh László országgyűlési képviselő, Dr. Sifter Rózsa főispán és Rigó Csaba, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke is.
2024.05.13 - A kórház korábbi főigazgatója, Dr. Balogh Zoltán főorvos emléktábláját avatták fel pénteken a fürdővárosban. Az ünnepi eseményen Pácsonyi Imre, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke is méltatta az intézményvezető munkásságát, amelynek most méltó emléket állítottak.
Az évtizedek óta folyó egyre kiterjedtebb régészeti kutatások valamennyi történelmi kor emberének emlékét felszínre hozták. Megtalálhatók Zalában az őskor leletei, a rómaiak és a népvándorláskor emlékei egyaránt. A legkorábbi épületeket a rómaiak hagyták az utókorra, kiváló úthálózatuk egyik legfontosabbika, a Borostyánkő út Zala megyén vezetett át. A magyarok az első […]
Az évtizedek óta folyó egyre kiterjedtebb régészeti kutatások valamennyi történelmi kor emberének emlékét felszínre hozták. Megtalálhatók Zalában az őskor leletei, a rómaiak és a népvándorláskor emlékei egyaránt. A legkorábbi épületeket a rómaiak hagyták az utókorra, kiváló úthálózatuk egyik legfontosabbika, a Borostyánkő út Zala megyén vezetett át.
A magyarok az első ezredvégen jelennek meg itt. A régi lakosság minden valószínűség szerint a helyén maradt, összeolvadt a letelepedő magyarsággal. Szláv eredetű helységneveink is erre a folyamatra utalnak.
Első királyunk, Szent István létrehozta mind a mai napig élő közigazgatási szervezetünket, a megyerendszert, melynek szolgálatára a várnépeket rendelte. A királyi vármegye első székhelye Kolon volt, nevére napjainkra már csak a Balatonmagyaród és Zalakomár közötti részen egy dűlőnév emlékeztet.
A vármegye székhelyét később , valószínűleg Szent László király helyezte át Zalavárra, ahol még Szent István alapított bencés monostort. A korabeli gyakorlatnak megfelelően előbb az uralkodó alapított kolostorokat, majd később a megye nagybirtokos családjai is követték ezt a példát: a király által alapított zalavári és tihanyi apátságok mellett a Gutkeled nemzetség Csatáron, a Kador Nagykapornakon bencéseket, a Türje nembeli Dénes Türjén premontreieket, a Lackfi család Keszthelyre ferenceseket hívott. A középkorban Zala megyében többszáz település volt található, ám ezek többségét mindössze 5 – 10 család lakta
XIII. században megjelennek a királyi szerviensek, akik 1232-ben Kehidán kiadott – ma a Magyar Országos Levéltárban található – oklevele társadalomtörténetünk és jogtörténetünk egyik kimagasló emléke: a középnemesség területi csoportosulásának dokumentuma, innen számítjuk a nemesi vármegye kezdetét, mai megyerendszerünk kialakulását.
A középkor sok építészeti emlékkel gazdagította megyénket. A már említett templomok, monostorok mellett várak is épültek, Kanizsán, Egerváron, Reziben és Lentiben.
A XV. században aztán megerősödtek a nagybirtokok, kiemelkedtek a magyar városfejlődésben olyan nagy és sajátos szerepet játszó mezővárosok. A Hunyadiak korában már 34 mezővárost említenek, melyek lakossága differenciálódott és a földművesek mellett egyre nagyobb számban jelen vannak a kézművesek.
XVI. század a törökdúlás százada. Zsákmányszerző portyáikon gyakran dúlják fel a falvakat, főleg Szigetvár 1566-ban történt eleste után. A kulcsfontosságúvá vált Kanizsa várának 1600-ban történt elestével nem maradt számottevő vár a környéken. Kis, általában palánkvárakból álló várlánccal próbáltak ellenállni a törököknek. Ezek a várak arra semmiképpen nem voltak jók, hogy egy nagyobb török csapatot megállítsanak, de arra mindenképpen, hogy eredményesen vegyék fel a portyázó kisebb csapatokkal a küzdelmet.
A megye mezővárosai közül Kanizsa gyors fejlődésnek indult, Keszthelyen kialakult a Festeticsek birtokközpontja és Egerszegen – miután felépült a vármegyeháza 1732-ben – állandósult a megyeszékhely. De ebben a században nyílik meg Kanizsán a piarista, 1772-ben Keszthelyen a ferences gimnázium, melyet később a premontrei tanító rend vesz át, s mintegy a folyamat megkoronázásaként 1797-ben Festetics György létrehozza a mezőgazdasági felsőoktatás intézményét, a Georgikont.
A 19. század első felének politikai – társadalmi pezsgésében a reformkor az országos politika színpadára szólítja Deák Ferencet és az 1849-ben mártírhalált halt Csány Lászlót. Balatonfüreden felépül a kőszínház, Pálóczi Horváth Ádám irodalmi csoportot szervez “Göcseji Helikon” néven, kifut az első gőzhajó a Balatonra és táncolnak a füredi Anna-bálon, majd megindul a fürdőélet a Berzsenyi által “százszoros édennek” nevezett Balatonparton. A század hatvanas éveiben a vasútépítés hoz új lendületet a megye gazdaságába, s ennek elsősorban a csomóponttá váló Nagykanizsa lesz a kedvezményezettje, s kialakul egy – máig is érezhető – kettősség a megyében: Nagykanizsa lesz a gazdasági központ, míg Zalaegerszeg a közigazgatás centruma. Az első világháború utáni békeszerződés során elcsatolják Zala megyétől a megye délnyugati területeit, és a Muraközt, majd az 1950-es közigazgatási átszervezés a Balaton északi partját – Keszthellyel együtt – Veszprém megyéhez csatolja. Keszthely és környéke csak 1979-től tartozik ismét Zala megyéhez. Az első világháborútól a gazdasági válságig tartó időszakban komoly városfejlesztő programokat valósítanak meg a városaink. A harmincas évek közepén megpróbálják meghonosítani a falusi turizmust és megrendezésre kerül 1935-ben az első Göcsej Hét.
A harmincas évek végén pedig egy új iparág honosodik meg Dél-Zalában: az olajipar, mely mind a mai napig jelentős szerepet tölt be a megye gazdaságában. A második világháborút követő nehéz évtizedek az egyenlőtlen fejlődést hozzák magukkal, hiszen a határmenti területek alulfejlettsége él együtt az intenzív városfejlesztéssel.Az utóbbi másfél évtizedben azonban a megye és lakói egyre-másra használják ki földrajzi helyzetükből fakadó előnyöket, ami egyrészt Horvátországhoz,
Forrás: Zala Megye Archontológiája 1138-2000 / Molnár András (szerk). – Zalai Gyűjtemény, 50. – Zalaegerszeg: Zala Megyei Levéltár, 2000. – 524 p.
vissza...