A biológiai sokféleség megőrzése nem csupán természetvédelmi kérdés, hanem mindennapi életünket is közvetlenül érintő ügy. A virágos növények közel 78 százalékát állatok porozzák be, a növényvilág mintegy 90 százaléka pedig legalább részben függ a beporzóktól a szaporodás során.
A beporzást gyakran kizárólag a méhekhez kötjük, ugyanakkor a folyamatban számos más élőlény is részt vesz: bogarak, legyek, nappali és éjszakai lepkék, valamint egyes madarak és denevérek. Ezek az állatok alapvető szerepet töltenek be az ökoszisztémák működésében és az élelmiszer-termelésben – becslések szerint minden harmadik falat étel a munkájuk eredménye.
A szlovén–magyar határ menti térség különösen gazdag a beporzásban részt vevő fajokban, ugyanakkor Európában aggasztó csökkenés figyelhető meg a rovarpopulációkban. Az elmúlt harminc évben mintegy 25 százalékkal csökkent a repülő rovarok száma, ami hosszú távon az élelmiszer-termelést és a növények genetikai sokféleségét is veszélyezteti.
Ezekre a kihívásokra reagál a PollenAct projekt, amely a szlovén–magyar határmenti régióban vizsgálja a biológiai sokféleség helyzetét, különös figyelemmel a beporzók szerepére. A kezdeményezés célja a jó gyakorlatok bemutatása, valamint a környezeti tudatosság és az oktatás erősítése, hozzájárulva ezzel a térség természeti értékeinek hosszú távú megőrzéséhez
vissza...