A Lenti és a Letenyei járásban is megrendezték az „Együttműködő Zala – Vármegyei humán fejlesztések” projekt keretében szervezett járási műhelybeszélgetés találkozókat. A két szakmai fórumon a helyi önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek és egyéb szakmai szereplők saját térségük társadalmi kihívásait és fejlesztési lehetőségeit tekintették át.
Zala Vármegye Önkormányzata konzorciumvezetésével megvalósuló „Együttműködő Zala – Vármegyei humán fejlesztések” című, TOP_PLUSZ-3.1.3-23-ZA2-2024-00001 azonosító számú projekt a TOP Plusz program keretében, 199 999 906 forint európai uniós támogatásból, 100%-os támogatási intenzitás mellett valósul meg.
A projekt egyik legfontosabb célja a helyi együttműködések erősítése, a humán szolgáltatások fejlesztésének támogatása és a társadalmi felzárkózás elősegítése Zala vármegyében. A járási műhelybeszélgetések lehetőséget biztosítanak arra, hogy a hátrányos helyzetű célcsoportok – kiemelten a nők, a mélyszegénységben élők, a roma nemzetiségűek, a fogyatékossággal élő személyek, valamint a gyermekek és az idősek – helyzetéről, tapasztalatairól és szükségleteiről közvetlenül a helyi szereplők fogalmazzák meg észrevételeiket, amelyek a projekt további szakmai munkájában is hasznosulnak.
A Lenti és a Letenyei járások egyaránt aprófalvas, kisebb népességű térségek, ahol a szolgáltatások elérhetősége, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok és a helyben maradás feltételeinek biztosítása egyaránt meghatározó kihívást jelent. Bár Lenti fontos oktatási, egészségügyi és szociális központként működik, a kisebb településeken élők számára számos szolgáltatás elérése továbbra is nehézséget okoz, hasonlóan a Letenyei járás településeihez.
A szakmai egyeztetések során a résztvevők kiemelték, hogy a közlekedési nehézségek és a szolgáltatások korlátozott hozzáférhetősége jelentősen befolyásolják a családok mindennapjait. Szó esett a gyermekeket érintő fejlesztő szolgáltatások túlterheltségéről, a szakemberhiányról és a hosszú várakozási időkről, valamint az idősgondozás előtt álló kihívásokról is. A Letenyei járásban külön figyelmet kapott a középfokú oktatási intézmények hiánya és a csökkenő gyermeklétszám, míg a Lenti járásban a fogyatékossággal élő személyek ellátásának további fejlesztési lehetőségei is napirendre kerültek. A résztvevők emellett hangsúlyozták a roma közösségek oktatási és munkaerőpiaci felzárkózásának fontosságát, valamint felhívták a figyelmet a kábítószer-használat megelőzésének és a helyi közösségek megerősítésének szükségességére.
A műhelybeszélgetések ugyanakkor számos pozitív példát is bemutattak. A résztvevők kiemelték az önkormányzatok, az oktatási és szociális intézmények, valamint a civil szervezetek közötti szoros együttműködéseket, továbbá a falugondnoki szolgálatok, az
idősgondozásban részt vevő szervezetek és a roma érdekképviseletek szerepét. Jó gyakorlatként említették a Lenti járásban működő, fogyatékossággal élő személyeket támogató nappali ellátást, valamint a gyermekek számára szervezett közösségi programokat és táborokat is. Több hozzászólás hangsúlyozta, hogy a jövőben nem feltétlenül új szolgáltatások létrehozására, hanem a meglévő lehetőségek jobb összehangolására, valamint az információáramlás javítására van leginkább szükség.
A fejlesztési javaslatok között szerepelt a falugondnoki szolgálatok további erősítése, a térségi együttműködések bővítése, a közlekedési kapcsolatok javítása, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés további fejlesztése. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a helyi közösségek összefogása és az intézmények közötti partnerségek erősítése meghatározó szerepet játszhat a két járás népességmegtartó képességének növelésében.
A műhelybeszélgetések során összegyűjtött tapasztalatok a projekt következő szakaszában vármegyei szintű összegzésbe épülnek be. Az elkészült szakmai javaslatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a humán fejlesztések még inkább a Lenti és a Letenyei járások sajátos adottságaira és az itt élők valós szükségleteire épüljenek.
