KEHOP-1.2.0-15-2016-00002 azonosító számú projektje keretében a tegnapi napon tartotta éves ülését a Zala Megyei Klímaplatform. Az eseményre az online térben került sor, amely lehetővé tette, hogy a résztvevők érdekes előadásokat hallhassanak a körforgásos gazdaság, az egyablakos energetikai felújítás és az energiaszegénység elleni küzdelem témáiban. Az ülést Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke nyitotta meg köszöntőjével.

Bevezetőjében néhány egyszerű példával szemléltette, milyen apróságokon múlik a klímatudatosság és milyen remek és egyszerű lehetőségek állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy mi magunk is hozzájáruljunk a klímavédelemhez. Kiemelte ennek a materiális vonatkozáson túli közösségépítő, közösségformáló jellegét is.

Első előadóként Dr. Németh Kornél, egyetemi docens, a Pannon Egyetem Nagykanizsa – Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központ intézetigazgatója szólt a világgazdaságban végbemenő anyagáramlások volumenéről és irányairól, a technológiai fejlődés eredményezte anyagmennyiség és anyag-sokféleség növekedéséről; a műanyag, a beton és a fém, mint újrahasznosítható anyagok világban jelenlévő nagyságáról. Szemléltette a lineáris gazdaság és a körforgásos gazdaság közti különbséget mind a nyersanyag kitermelés, mind a keletkezett hulladék mennyiségére történő kitekintéssel, valamint összegyűjtötte azt, hogy a különböző elvű megközelítések mit értenek a körforgásos gazdaság definíciója alatt. Bemutatta a körforgásos gazdaság működési modelljét és szót ejtett az Európai Unió által megfogalmazott zöld megállapodásról, a Green Deal-ről is. Végül a területi és települési szinten meghozható döntések és lépések mellett kiemelte az egyéni – fogyasztói szintű – felelősséget is: „tudd és csináld is meg”.

Ezt követően Kárpáti Veronika, a Zala Megyei Önkormányzati Hivatal térségfejlesztési és pályázati munkatársa mutatta be azt a Zala Megyei Önkormányzat részvételével, és a Muraköz Megyei Energia Ügynökség Kft vezetésével megvalósuló CO-EMEP címet viselő határon átnyúló projektet, amely a horvát-magyar határmenti régióban a helyi és regionális szervezetek, a regionális energetikai és fejlesztési ügynökségek, a szociális intézmények, valamint a lakosság bevonásával kíván együttműködést kialakítani az energetika területén tevékenykedő érdekelt felek között. A projekt célja az érintettek tudásának és készségeinek növelése az energiahatékonyság területén: figyelemfelhívás az energiaszegénység problémájára,  továbbá a már meglévő helyi, regionális és nemzeti jogszabályok elemzése, valamint az energetikával, energiaszegénységgel és társadalmi jóléttel kapcsolatos stratégiai dokumentumok elemzésének eredményeként iránymutatások kerülnek kidolgozásra az energiaszegénység csökkentésére vonatkozó célkitűzés hatékony megfogalmazása és alkalmazhatósága érdekében. A pályázat keretében pilot tevékenységként háztartások energetikai felmérésére, auditjára kerül sor, amelynek tapasztalatai alapján valamennyi háztartás számára alkalmazható – intézkedéseket és támogatási lehetőségeket magába foglaló - dokumentum kerül kidolgozásra. Az együttműködés célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának hosszú távú csökkenése, és ennek hatására a levegőminőség javulásával az érintett régiók vonzóbbá és élhetőbbé válása.

Végezetül az IMRO DDKK Nonprofit Kft. ügyvezetője, a klímavédelemmel hosszú ideje aktívan foglalkozó Musits Róbert tájékoztatta a résztvevőket a társaság részvételével megvalósuló renoHUb projektről. Ezen ötlet arra épít, hogy a lakosságnak jelentős szerepe van a végső energia felhasználásban, és ugyanilyen jelentőségű az épületállomány energia megtakarítási potenciálja is, ugyanakkor a felújítást tervezők gyakran szembesülnek nehezítő vagy akadályozó tényezőkkel (komplex ismeretek szükségessége, megtérülés kalkulálása, külső szereplőktől való függés). Ebben képes segítséget nyújtani a renoHUb rendszer, amely mind családi-, mind társasházak egyablakos energetikai felújításának teljeskörű szakmai támogatását kívánja megvalósítani.

Az ülés kötetlen beszélgetéssel zárult, amely során a hallgatóságban megfogalmazódott kérdések feltételére és megválaszolására nyílt lehetőség, valamint a résztvevők saját „jó gyakorlat” tapasztalataikat is megosztották egymással.

Ahogyan a szakemberek is megfogalmazták: mindenkinek számos lehetősége van arra, hogy a magánéletében vagy a saját szakterületén olyan döntéseket hozzon és úgy cselekedjen, hogy azzal mérsékli a klímaváltozást eredményező káros hatásokat.

Forrás: Zala Megyei Önkormányzati Hivatal