Megyénk egyik legszebb kastélya Keszthelyen található. Ez az ország negyedik legnagyobb – 101 helyiséggel rendelkező -, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya.

Ma az egész műemlék épület múzeum. Parkja védett.
A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is.

A több mint negyedévezredes Festetics-kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte. Az akkor 34 termes épületet a XVIII. és XIX. században háromszor átépítették, bővítették, így ma 101 helyiséggel büszkélkedhet és ezzel Magyarország három legnagyobb, barokk kastélyainak egyike lett. Hofstädter tervei szerint és irányításával készült el az a nagy átalakítás 1769-1770-ben, amelyet Festetics Pál végeztetett, amikor apja halála után átvette a birtokot.

Festetics György kastélya korának legszebbépítményei közé tartozott, alkalmas volt a legmagasabb rangú vendégek fogadására. Az uralkodóház több tagja is megjelent itt. 1801. augusztus 23-án József nádor látogatott el Keszthelyre, hogy megtekintse a Georgikont.

A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is.

A Festetics-kastély ma múzeum és konferencia központ. A kastély parkjába a díszes főkapun juthatunk be. Az előkertet vadgesztenyefák, törökmogyoró, orgonák, feketefenyők és más fák, bokrok mellett két klasszikus szépségű japánakác, és Festetics György gróf mellékalakokkal kiegészített bronzszobra és egy nagy szökőkút díszíti. A kastély szobrokkal díszített nyugati homlokzatával szemben két szökőkutat is magába foglaló francia kertben gyönyörködhetünk, amely mögött tíz hektáros angolpark húzódik. A sétányok a park ősöreg fák között kanyarognak, köztük 400 éves is akad.

A XVIII. – XIX. századi főúri életformát bemutató állandó kiállítás 18 termet foglal magába, látható többek között Festetics Kristóf egész alakos fába faragott reliefje, valamint fiának, az ugyancsak jogász Pálnak a több mint 2000 márvány darabkából összerakott Itáliában készített mozaikképe is. A számtalan romantikus festmény, barokk bútor és különleges tárgy – kínai, japán és meisseni vázák – mellett itt található Magyarország legnagyobb, és egyetlen épen maradt magánkönyvtára. A több mint 90 ezer, főleg 18. és 19. századi kötetes könyvtár neoklasszicista stílusú bútorzata 200 éves; Rómában készített márvány szobrok díszítik, köztük Diananak, a vadászat mitológiai istennőjének gyönyörű szobra. De látható itt 1808-ban készült földgömb, 200 éves hársfából készült csillár, sőt az 1797-ben épített 33 m hosszú Phönix nevű gálya eredeti tervrajza is.