2026.06.23 - A TOP_Plusz-3.1.3-23-ZA2-2024-00001 azonosítószámú „Együttműködő Zala – Vármegyei humán fejlesztések” című projekt keretében 2025. június 23-án tartotta harmadik ülését a Vármegyei Felzárkózási Fórum. Pácsonyi Imre, a vármegyei közgyűlés alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a projekt célja a vármegye lakosságának – különösen a hátrányos helyzetű csoportoknak – egészségtudatosságának javítása, valamint a vármegyei és térségi identitás, illetve a térségfejlesztési együttműködések erősítése.
2026.06.23 - Életének 92 évében elhunyt Németh János, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas szobrász, keramikus. A göcseji tájban és agyagban gyökerező kiemelkedő alkotói munkásságával és hazaszeretetével nemzedékek számára teremtett értéket. Isten nyugosztalja!
2026.06.17 - A Polgári Dél-Zaláért Alapítvány szervezett főhajtást kedden a nagykanizsai vasútállomáson a hortobágyi kényszermunkatáborokba elhurcolt zalai családokra emlékezve. A megemlékezésen olyanok is részt vettek, akik még gyerekként élték túl a magyar Gulágot. Az emlékezők mellett jelen volt az eseményen Cseresnyés Péter, valamint Bata Hajnalka, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke is, beszédében kiemelve: egy nemzet addig marad szabad, amíg nem mond szuverenitásáról.
2026.06.15 - Vasárnap rendezték meg a hagyományok szerint a C kategóriás kettesfogathajtó verseny fordulóját, amelynek akadályhajtó számát Nagy Péter ozorai versenyző nyerte. A megmérettetés összetett első helyét a zalabaksai Szalár Róbert nyerte el, aki Pácsonyi Imrétől, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnökétől Zala vármegye különdíját vehette át dr. Szalár Edina, a település polgármestere jelenlétében.
2026.06.15 - Alibánfán szombaton májusfa kitáncolással egybekötött gyermeknapot tartottak, amelyen a Galagonya Néptáncegyüttes tagjai is felléptek. A közösségi programra Blaskovics László polgármester invitálására ellátogatott Rétvári Róbert, a vármegyei közgyűlés alelnöke.
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye. A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben […]
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye.
A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben három értékes természeti erőforrás alakult ki és halmozódott fel: a kőolaj, a földgáz és a turizmusban manapság egyre nagyobb szerephez jutó meleg víz.
A különböző tájegységek találkozásánál fekvő Zala megye felszíne sehol sem különül el markánsan a szomszédos tájaktól. A megye nagy része a nyugat-dunántúli peremvidékhez sorolt Zalai dombsághoz tartozik, északon egy keskeny sáv áthúzódik a Vasi-hegyhátra, illetve délen a Dunántúli dombvidékre, a Keszthelyi hegység pedig a Dunántúli-középhegység része.
A történelmi Zala vármegye mai területénél jóval nagyobb volt. A kelet – nyugat irányban elnyúló történelmi vármegye mai területén kívül magába foglalta a Balaton – felvidéket Balatonfüredig, Felsőörsig, és nyugaton hozzá tartozott az 1920-as trianoni békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt Lendva (Lendava), Csáktornya Cakovec) környéke és a Muraköz is.
Forrás: Zala Megye Archontológiája 1138-2000 / Molnár András (szerk). – Zalai Gyűjtemény, 50. – Zalaegerszeg: Zala Megyei Levéltár, 2000. – 524 p.
A Zalai borvidék
A Zalai borvidék Zala vármegyében a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A borvidéknek két körzete van.
