Legfrissebb hírek


2019.07.16 - A Széchenyi 2020 program keretében bővítették és újították fel a türjei és a batyki óvodát. A 108 milliós beruházás 100 %-os támogatással valósult meg.

2019.07.03 - Szombaton adták át ünnepélyesen az ifj. Paál István egyházközségi tag kezdeményezésére, a megyei önkormányzat támogatásával felújított, korábban a szél által ledöntött 1897-ben állított keresztet a kerkabarabási kápolna melletti temetőben.

2019.07.02 - Jövő pénteken a Dombérozó Dobbantó című esttel vesz kezdő lendületet a szegek 24 települését mozgósító IV. Göcseji Dombérozó.

2019.06.28 - Semmelweis-napi ünnepséget tartottak a megye három városában – Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Lentiben -, ahol a Magyar Egészségügy Napja alkalmából megemlékeztek Semmelweis Ignácról, aki munkássága során rámutatott a fertőzések megelőzésének életmentő módszerére, s ezzel az egész emberiséget szolgálta. Születésnapja módot ad arra, hogy kifejezzük hálánkat mindazok iránt, akik a gyógyítás hivatását gyakorolják.

2019.06.25 - Keszthelyre látogattak a megyei idősügyi tanács tagjai, ahol megismerkedhettek a város idősekért végzett munkájával és meghirdették a Zala Megye Idősbarát Önkormányzata címért kiírt pályázatot.

Közadattár

Zala a termálfürdők hazája


Megyénk általános bemutatása
2015.02.23

Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye. A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben […]


Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye.
A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben három értékes természeti erőforrás alakult ki és halmozódott fel: a kőolaj, a földgáz és a turizmusban manapság egyre nagyobb szerephez jutó meleg víz.

A különböző tájegységek találkozásánál fekvő Zala megye felszíne sehol sem különül el markánsan a szomszédos tájaktól. A megye nagy része a nyugat-dunántúli peremvidékhez sorolt Zalai dombsághoz tartozik, északon egy keskeny sáv áthúzódik a Vasi-hegyhátra, illetve délen a Dunántúli dombvidékre, a Keszthelyi hegység pedig a Dunántúli-középhegység része.
A történelmi Zala vármegye mai területénél jóval nagyobb volt. A kelet – nyugat irányban elnyúló történelmi vármegye mai területén kívül magába foglalta a Balaton – felvidéket Balatonfüredig, Felsőörsig, és nyugaton hozzá tartozott az 1920-as trianoni békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt Lendva (Lendava), Csáktornya Cakovec) környéke és a Muraköz is.

Forrás: Zala Megye Archontológiája 1138-2000 / Molnár András (szerk). – Zalai Gyűjtemény, 50. – Zalaegerszeg: Zala Megyei Levéltár, 2000. – 524 p.
 
 
 
 

vissza...

A Zalai borvidék

A Zalai borvidék Zala megyében a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A borvidéknek két körzete van.


Bővebben