2026.05.27 - A község önkormányzata az Együtt Csödéért Alalpítvánnyal karöltve rendezte meg a település XXVI. falunapját. A rendezvény programja keretében megkoszorúzták a II. világháború emlékművét, ahol Pácsonyi Imre, a vármegyei közgyűlés alelnöke mondott köszöntőt és méltatta a közösségi esemény jelentőségét. A résztvevőket színes kulturális műsorral várták. Az eseményen részt vettek a helyi képviselő-testület tagjai és Horváth József polgármester mellett Zalalövő város polgármestere, Gyarmati Antal is.
2026.05.27 - 2026 május 20-án sikeresen megvalósult a Biodiverzitás Nap a PollenAct projekt keretében Lentiben, a Városi Művelődési Központban és környékén. A rendezvény célja a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára, valamint a vadon élő beporzók és természetes élőhelyeik védelmére való figyelemfelhívás volt.
2026.05.27 - A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara kedden Gazdasági Fórumot tartott székházában, amelynek keretében átadásra kerültek az idei kamarai- és életmű díjak, a fogyasztókért díj, valamint jutalmazták az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen döntős helyezést elért Zala vármegyei diákokat is. A rendezvényen Zala Vármegye Önkormányzatát Rétvári Róbert alelnök képviselte.
2026.05.26 - A turisztikai hajózási szezonnyitás alkalmából évről-évre megrendezésre kerülő Balaton koszorúzásnak lehettek részesei, akik vasárnap Balatongyörökre látogattak. Az esemény a Pro Civitate és a Balatongyörökért-díj átadásával vette kezdetét, majd a sétahajózás keretében bocsátotta vízre a település polgármestere, Bánkiné Király Zsuzsanna a színpompás virágkoszorút Rétvári Róbert, a vármegyei közgyűlés alelnöke jelenlétében.
2026.05.26 - A hévízi Orosz Ortodox Egyházközség Szent Kirill és Metód ünnepén Zalaváron tartott istentiszteletet a történelmi emlékparkban álló templomban. A parókia meghívására részt vett a Kim Nyikoláj protoierej által celebált liturgián Rétvári Róbert, a közgyűlés alelnöke.
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye. A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben […]
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye.
A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben három értékes természeti erőforrás alakult ki és halmozódott fel: a kőolaj, a földgáz és a turizmusban manapság egyre nagyobb szerephez jutó meleg víz.
A különböző tájegységek találkozásánál fekvő Zala megye felszíne sehol sem különül el markánsan a szomszédos tájaktól. A megye nagy része a nyugat-dunántúli peremvidékhez sorolt Zalai dombsághoz tartozik, északon egy keskeny sáv áthúzódik a Vasi-hegyhátra, illetve délen a Dunántúli dombvidékre, a Keszthelyi hegység pedig a Dunántúli-középhegység része.
A történelmi Zala vármegye mai területénél jóval nagyobb volt. A kelet – nyugat irányban elnyúló történelmi vármegye mai területén kívül magába foglalta a Balaton – felvidéket Balatonfüredig, Felsőörsig, és nyugaton hozzá tartozott az 1920-as trianoni békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt Lendva (Lendava), Csáktornya Cakovec) környéke és a Muraköz is.
Forrás: Zala Megye Archontológiája 1138-2000 / Molnár András (szerk). – Zalai Gyűjtemény, 50. – Zalaegerszeg: Zala Megyei Levéltár, 2000. – 524 p.
A Zalai borvidék
A Zalai borvidék Zala vármegyében a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A borvidéknek két körzete van.
