2026.02.26 - A Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emléknapja alkalmából Zalaegerszegen a GULAG emlékműnél mécsesek elhelyezésével, majd a Korona Szalonban megemlékezéssel adóztak az áldozatul esettek emlékének. A résztvevők Szilasi Gábor, Észak-Zala fejlesztéséért felelős miniszteri biztos beszéde után a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által összeállított Ötödik hadosztály - Vörösterror az Országházban című filmet tekintették meg. A rendezvényen a vármegyei közgyűlést alelnöke, Rétvári Róbert képviselte.
2026.02.25 - A Nagykanizsai Polgári Egyesület (NPE) kedden az 56-os emlékkertbe szervezett főhajtást a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából. A rendezvényen Bata Hajnalka, a vármegyei közgyűlés alelnöke is beszédet mondott, majd a résztvevők megkoszorúzták a 56-os emlékművet és mécsest gyújtottak a hősök emlékére.
2026.02.23 - Közösségépítő és hagyományőrző céllal szervezett a hétvégén kolbásztöltő versenyt Zalaigrice Község Önkormányzata. A havazás különösen autentikus hangulatot kölcsönzött ennek a szokásosan téli tevékenységnek. A rendezvényre Horváth Gyöngyi polgármester meghívására ellátogatott Rétvári Róbert, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke is.
2026.02.23 - Pénteken tartott ülést a Balaton Fejlesztési Tanács Siófokon. A tanácskozáson - amelyen egyebek mellett a tag- és partnerszervezetek 2025. évi tevékenységéről, 2026. évi terveiről szóló tájékoztatók is napirendre kerültek - Zala Vármegye Önkormányzatát alelnöke Pácsonyi Imre és közgyűlési képviselője Csótár András képvislte.
2026.02.19 - Csütörtökön került megrendezésre a Nők a Balatonért Egyesület és a Balatoni Helyi Önkormányzatok Szövetsége által meghirdetett „Év Balatoni Háza 2025” építészeti díjpályázat ünnepélyes eredményhirdetése Balatonfüreden a Balatoni Főépítész jelenlétében. A Nők a Balatonért Egyesület, valamint a Balatoni Szövetség elnöke meghívására a rendezvényen részt vett Rétvári Róbert, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke.
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye. A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben […]
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye.
A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben három értékes természeti erőforrás alakult ki és halmozódott fel: a kőolaj, a földgáz és a turizmusban manapság egyre nagyobb szerephez jutó meleg víz.
A különböző tájegységek találkozásánál fekvő Zala megye felszíne sehol sem különül el markánsan a szomszédos tájaktól. A megye nagy része a nyugat-dunántúli peremvidékhez sorolt Zalai dombsághoz tartozik, északon egy keskeny sáv áthúzódik a Vasi-hegyhátra, illetve délen a Dunántúli dombvidékre, a Keszthelyi hegység pedig a Dunántúli-középhegység része.
A történelmi Zala vármegye mai területénél jóval nagyobb volt. A kelet – nyugat irányban elnyúló történelmi vármegye mai területén kívül magába foglalta a Balaton – felvidéket Balatonfüredig, Felsőörsig, és nyugaton hozzá tartozott az 1920-as trianoni békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt Lendva (Lendava), Csáktornya Cakovec) környéke és a Muraköz is.
Forrás: Zala Megye Archontológiája 1138-2000 / Molnár András (szerk). – Zalai Gyűjtemény, 50. – Zalaegerszeg: Zala Megyei Levéltár, 2000. – 524 p.
A Zalai borvidék
A Zalai borvidék Zala vármegyében a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A borvidéknek két körzete van.
