2026.06.05 - Az Országgyűlés 2010-ben iktatta törvénybe a Nemzeti Összetartozás Napját, kinyilvánítva, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek. Az emléknap a történelmi trauma feletti gyász mellett a határokon átívelő nemzeti egységet és a magyarság összetartozását erősíti. A trianoni békediktátum 106. évfordulóján Zalaegerszegen a Bajcsy-Zsilinszky téri Országzászlónál tartott megemlékezésen Zala Vármegye Önkormányzata képviseletében Rétvári Róbert alelnök helyezett el koszorút.
2026.06.04 - A TOP Plusz 3.1.3-23 „Helyi humán fejlesztések” projekt keretében a hét első felében járási szintű térségfejlesztési szakmai műhelybeszélgetések kerültek lefolytatásra azzal a céllal, hogy lehetőséget biztosítsanak a helyi szereplők közötti szakmai párbeszédre, valamint hozzájáruljanak a társadalmi felzárkózást és esélyegyenlőséget támogató fejlesztési igények, problémák és együttműködési lehetőségek feltárásához. A műhelyek kiemelt fókusza a hátrányos helyzetű célcsoportokkal – különösen a nők, romák, mélyszegénységben élők, fogyatékkal élők, idősek és gyermekek – foglalkozó szervezetek és intézmények tapasztalatainak és szempontjainak bevonása volt. Az egyeztetés sorozaton a helyi önkormányzati szereplők, humán szolgáltatók, civil szervezetek, valamint a célcsoportot segítő intézmények képviselői vettek részt. A beszélgetéseket a konzorciumvezető Zala Vármegye Önkormányzata részéről Pácsonyi Imre alelnök vezette.
2026.06.04 - Gébárton tartották a Kulturális és Innovációs Minisztérium által támogatott ASzakkör program idei évadának záró eseményét, amelynek keretében bemutatták annak eredményeit. Zala vármegyében 90 településen, 143 szakkör indult el, a sikereket szemlélteti, hogy többen kézműves vállalkozást építettek az itt elsajátított ismeretekre. A Petőfi Kulturális Program keretében a vármegye valamennyi térségében született egy-egy illusztrált mese. Az országos mesekönyvbe két mű - Pölöske és Lovászi meséje - is bekerült. A rendezvényen jelen volt Devecz Erzsébet Zsuzsanna, a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesületének elnöke, Kiss-Molnár István intézményegység-vezető, Farkas Ildikó a Nemzeti Művelődési Intézet vármegyei igazgatója és Pácsonyi Imre, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke.
2026.06.03 - Zala Vármegye Önkormányzata Zalaegerszegen adott otthont a Com(p)AGE projekt nemzetközi konzorciumi találkozójának a hét első napjaiban, amelyen a magyar és osztrák partnerszervezetek képviselői vettek részt. A kétnapos szakmai egyeztetés középpontjában a projekt aktuális előrehaladásának értékelése, a tesztidőszak tapasztalatainak feldolgozása, valamint a fenntartható működés és a platform jövőbeni hasznosításának megtervezése állt. A találkozó résztvevőit Rétvári Róbert, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke köszöntötte sikeres együttműködést kívánva a határon átnyúló együttműködés jegyében.
2026.06.01 - Hősök napja alkalmából városi megemlékezést tartottak vasárnap Zalaegerszegen az Október 6. téren, Nagykanizsán pedig a Sarlós Boldogasszony templom melletti Millenniumi Parkban koszorúztak a település és a vármegye vezetői. A zalaegerszegi megemlékezésen Rétvári Róbert, Nagykanizsán Bata Hajnalka képviselték alelnökként Zala Vármegye Önkormányzatát. Az elesett magyar katonák emlékének őrzése és ápolása 1917-től datálható, majd után 1990 óta tiszteleghetünk ismét hőseink előtt.
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye. A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben […]
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye.
A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben három értékes természeti erőforrás alakult ki és halmozódott fel: a kőolaj, a földgáz és a turizmusban manapság egyre nagyobb szerephez jutó meleg víz.
A különböző tájegységek találkozásánál fekvő Zala megye felszíne sehol sem különül el markánsan a szomszédos tájaktól. A megye nagy része a nyugat-dunántúli peremvidékhez sorolt Zalai dombsághoz tartozik, északon egy keskeny sáv áthúzódik a Vasi-hegyhátra, illetve délen a Dunántúli dombvidékre, a Keszthelyi hegység pedig a Dunántúli-középhegység része.
A történelmi Zala vármegye mai területénél jóval nagyobb volt. A kelet – nyugat irányban elnyúló történelmi vármegye mai területén kívül magába foglalta a Balaton – felvidéket Balatonfüredig, Felsőörsig, és nyugaton hozzá tartozott az 1920-as trianoni békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt Lendva (Lendava), Csáktornya Cakovec) környéke és a Muraköz is.
Forrás: Zala Megye Archontológiája 1138-2000 / Molnár András (szerk). – Zalai Gyűjtemény, 50. – Zalaegerszeg: Zala Megyei Levéltár, 2000. – 524 p.
A Zalai borvidék
A Zalai borvidék Zala vármegyében a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A borvidéknek két körzete van.
