2025.07.04 - Ünnepélyes keretek között tartották meg csütörtökön az Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusának oklevélátadó rendezvényét, ahol 119 hallgató vehette át diplomáját különböző képzési formákban. A fennállásának 228. évfordulóját ünneplő intézmény továbbra is meghatározó szerepet játszik a hazai agrárfelsőoktatásban. A végzősöket többek között Szabó Péter, a Georgikon Campus főigazgató-helyettese, Rózsa László, a Georgikon Campus főigazgatója, Nagy Bálint országgyűlési képviselő, közlekedésért felelős államtitkár, valamint Rétvári Róbert, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke köszöntötte.
2025.07.02 - Uniós támogatással természetvédelmi fejlesztés veszi kezdetét a Kis-Balatonon. A projektnyitó rendezvényen Rácz András, az Agrárminisztérium államtitkárának köszöntőjét követően Bende Zsolt igazgató és Rozner György általános igazgatóhelyettes számolt be a részletekről. A program az Ingói-berek és a Zalavári-nagylegelő vízkormányzásának biztonságát fokozza. A nemzeti park igazgatósága a vagyonkezelésében lévő zalavári területének gyepeit mintegy 100 magyar bivaly legeltetésével tartja karban. A fejlesztés az ezen területen élő magyar genetikájú bivalyok életminőségét is javítani fogja. Zala Vármegye Önkormányzata részéről Rétvári Róbert alelnök vett részt a rendezvényen.
2025.07.01 - A mezőgazdasági vállalkozások generációváltását elősegítő pályázatról, valamint a kapcsolódó kérelmekről tartott fórumot és sajtótájékoztatót Zalaegerszegen, a NAK Zala Vármegyei Igazgatóságán Sabján Krisztián, a NAK vármegyei elnöke, Süle Katalin, általános agrárgazdasági ügyekért felelős alelnök, a MAGOSZ Zala Vármegyei elnöke és Vigh László országgyűlési képviselő. Az érdeklődőket dr. Farkas Diana, a NAK vezető földügyi szakértője, dr. Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára, a NAK országos alelnöke és Nagy Viktor, a MAGOSZ szakmai titkára tájékoztatta részletekről. Zala Vármegye Önkormányzatát alelnöke, Pácsonyi Imre képviselte az eseményen.
2025.06.30 - Az Interreg Central Europe program forrásaiból támogatott CE-Spaces4All című, CE0100331 azonosítószámú projekt keretében tartottak hétfőn szakmai workshopot a vármegye önkormányzata székhelyén. A pályázat során kiválasztott akadálymentes túraútvonalakat Simon Zsolt, a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. projektmenedzsere, a készülő videóban szereplő akadálymentes helyszíneket munkatársa Aradszki Zsombor mutatta be. A részvevőket a közgyűlés alelnöke, Rétvári Róbert köszöntötte, kiemelve Zala turisztikai palettájának sokszínűségét, valamint a törekvést, hogy ezen értékek mindenki részére elérhetővé váljanak.
2025.06.30 - Vasárnap Zalaszombatfán is falunapot tartottak, amely a kápolnában tartott Péter, Pál-napi szentmisével vette kezdetét, majd a rendezvénytér mellett főzőversennyel folytatódott. Délután rendezték meg a Flúgos Futam névre keresztelt jukker versenyt és a zenei műsort, amely előtt Vigh László országgyűlési képviselő és Pácsonyi Imre, a vármegyei közgyűlés alelnöke köszöntötte az érdeklődőket.
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye. A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben […]
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye.
A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben három értékes természeti erőforrás alakult ki és halmozódott fel: a kőolaj, a földgáz és a turizmusban manapság egyre nagyobb szerephez jutó meleg víz.
A különböző tájegységek találkozásánál fekvő Zala megye felszíne sehol sem különül el markánsan a szomszédos tájaktól. A megye nagy része a nyugat-dunántúli peremvidékhez sorolt Zalai dombsághoz tartozik, északon egy keskeny sáv áthúzódik a Vasi-hegyhátra, illetve délen a Dunántúli dombvidékre, a Keszthelyi hegység pedig a Dunántúli-középhegység része.
A történelmi Zala vármegye mai területénél jóval nagyobb volt. A kelet – nyugat irányban elnyúló történelmi vármegye mai területén kívül magába foglalta a Balaton – felvidéket Balatonfüredig, Felsőörsig, és nyugaton hozzá tartozott az 1920-as trianoni békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt Lendva (Lendava), Csáktornya Cakovec) környéke és a Muraköz is.
Forrás: Zala Megye Archontológiája 1138-2000 / Molnár András (szerk). – Zalai Gyűjtemény, 50. – Zalaegerszeg: Zala Megyei Levéltár, 2000. – 524 p.
A Zalai borvidék
A Zalai borvidék Zala vármegyében a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A borvidéknek két körzete van.
