2020.06.05 - Hat földrész 74 országában gyúltak őrtüzek a trianoni békediktátum századik évfordulóján az ezeresztendős államiságra, a százéves tragédiára és a tízéves állampolgársági törvényre emlékezve.
2020.06.04 - Rendhagyó módon - az online térben - szervezték meg az idei Hargita Megyenapokat a koronavírus-járványra tekintettel. Mivel a hagyományos rendezvényeket nem lehetett megtartani, így az interneten sugároztak dokumentumfilmeket, tartottak online konferenciát és élő bejelentkezések színesítették a műsort.
2020.06.02 - A település szentistvánlaki részében avattak emlékkövet a nemzeti összetartozás szimbólumaként. A rendezvényen a megyei közgyűlés képviseletében Pácsonyi Imre alelnök vett részt.
2020.06.02 - A Magyar Falu program keretében újult meg az orvosi rendelő a településen, melynek az átadásán részt vett Bene Csaba, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke.
2020.06.02 - A Zala Megyei Közgyűlés elfogadott éves munkaterve alapján 2020. júniusában került volna megtartásra a testület soron következő rendes ülése.
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye. A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben […]
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye.
A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben három értékes természeti erőforrás alakult ki és halmozódott fel: a kőolaj, a földgáz és a turizmusban manapság egyre nagyobb szerephez jutó meleg víz.
A különböző tájegységek találkozásánál fekvő Zala megye felszíne sehol sem különül el markánsan a szomszédos tájaktól. A megye nagy része a nyugat-dunántúli peremvidékhez sorolt Zalai dombsághoz tartozik, északon egy keskeny sáv áthúzódik a Vasi-hegyhátra, illetve délen a Dunántúli dombvidékre, a Keszthelyi hegység pedig a Dunántúli-középhegység része.
A történelmi Zala vármegye mai területénél jóval nagyobb volt. A kelet – nyugat irányban elnyúló történelmi vármegye mai területén kívül magába foglalta a Balaton – felvidéket Balatonfüredig, Felsőörsig, és nyugaton hozzá tartozott az 1920-as trianoni békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt Lendva (Lendava), Csáktornya Cakovec) környéke és a Muraköz is.
Forrás: Zala Megye Archontológiája 1138-2000 / Molnár András (szerk). – Zalai Gyűjtemény, 50. – Zalaegerszeg: Zala Megyei Levéltár, 2000. – 524 p.
A Zalai borvidék
A Zalai borvidék Zala megyében a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A borvidéknek két körzete van.
