2025.12.23 - Az ünnepet megelőző, negyedik adventi hétvégén Nagykutason műsoros esttel kívánt áldott karácsonyt a község tagjainak Kaczor Zsolt polgármester és Pácsonyi Imre, a vármegyegyűlés alelnöke, miután Preisz Szilvia alpolgármester társaságában meggyújtották az utolsó gyertyát az adventi koszorún. A művelődési házban tartott eseményen a köszöntők és a fellépések után a községi elismerések átadására került sor, amelyet vendéglátás, kötetlen beszélgetés követett.
2025.12.23 - Pete Polgár Máté plébános ünnepi szentmiséjével vette kezdetét a reszneki község karácsonyi, egyben idősek napi rendezvénye. A település idősebb lakosait ebédre látták vendégül, majd Vigh László országgyűlési képviselő és Pácsonyi Imre, a vármegyei közgyűlés alelnöke mondott köszöntőt a kultúrházban. A helyi gyerekek műsora mellett szórakoztató programot szervezett a vendégek számára az önkormányzat, Csiszár Balázs polgármester vezetésével.
2025.12.22 - A zalai településeken kihelyezett koszorúkon vasárnap mindenütt meggyújtották az utolsó gyertyát, jelezve, lassan véget ér a karácsonyra való várakozás. Gyerkó Gábor polgármester Egervárra, Hideg András Vasboldogasszony községbe invitálta Rétvári Róbertet, a közgyűlés alelnökét a gyertyagyújtásra, ünneplésre.
2025.12.22 - A település vezetése közös karácsonyi ünnepre hívta a falu lakóit. A rendezvényen a fellépő gyerekek vidám és meghitt pillanatokkal is megajándékozták a felnőtteket, különösen az időseket, hiszen a község idősebb polgárait is ezen a napon köszöntötték fel. A rendezvényre Szummer László polgármester meghívására Rétvári Róbert, a vármegyei közgyűlés alelnöke is ellátogatott.
2025.12.22 - Testvértelepülési megállapodás született Újudvar és az osztrák Dellach im Drautal között, amelynek aláírására advent negyedik hétvégéjén került sor az Adventi sokadalom rendezvény keretében. Az eseményen részt vett és a testvértelepülési megállapodást méltatta Cseresnyés Péter, Nagykanizsa és térsége országgyűlési képviselője és Bata Hajnalka, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke is.
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye. A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben […]
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye.
A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben három értékes természeti erőforrás alakult ki és halmozódott fel: a kőolaj, a földgáz és a turizmusban manapság egyre nagyobb szerephez jutó meleg víz.
A különböző tájegységek találkozásánál fekvő Zala megye felszíne sehol sem különül el markánsan a szomszédos tájaktól. A megye nagy része a nyugat-dunántúli peremvidékhez sorolt Zalai dombsághoz tartozik, északon egy keskeny sáv áthúzódik a Vasi-hegyhátra, illetve délen a Dunántúli dombvidékre, a Keszthelyi hegység pedig a Dunántúli-középhegység része.
A történelmi Zala vármegye mai területénél jóval nagyobb volt. A kelet – nyugat irányban elnyúló történelmi vármegye mai területén kívül magába foglalta a Balaton – felvidéket Balatonfüredig, Felsőörsig, és nyugaton hozzá tartozott az 1920-as trianoni békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt Lendva (Lendava), Csáktornya Cakovec) környéke és a Muraköz is.
Forrás: Zala Megye Archontológiája 1138-2000 / Molnár András (szerk). – Zalai Gyűjtemény, 50. – Zalaegerszeg: Zala Megyei Levéltár, 2000. – 524 p.
A Zalai borvidék
A Zalai borvidék Zala vármegyében a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A borvidéknek két körzete van.
