2026.05.08 - Online szakmai napot és ülést is tartott pénteken a BFT. A testület által tárgyalt napirendi pontok között szerepelt egyebek mellett a tanács alelnökének megválasztása, a Magyar Turisztikai Ügynökség szezont érintő feladatairól szóló tájékoztató, a kiemelt térség fejlesztési programja című dokumentum megújításához kapcsolódó tervezési feladatokról szóló munkaanyag, a társadalmi-gazdasági kutatások teljesítése, továbbá az INACO nemzetközi projektben fejlesztett, a kulturális és természeti értékeket veszélyeztető kockázatok feltérképezésére szolgáló digitális eszközről tartott tájékoztató is. A tanács ülésén Zala Vármegye Önkormányzata képviseletében Pácsonyi Imre alelnök és Csótár András képviselő, bizottsági elnök vett részt.
2026.05.07 - Második állomásként Zalaszentgróton kínálták a vármegye önkormányzata vezette konzorcium keretében megvalósuló, gazdaságfejlesztési együttműködést célzó projekt Helyi Termék Piacán termékeiket és szolgáltatásaikat a programhoz csatlakozó termelők, mesterek. A "Minden ízében Zala" programsorozat egyes helyszínein más és más zalai kézművesek árusítanak a standokon. Ezúttal cukorperecet, mézeskalácsot, bőrdíszműves ékszereket, sajtokat, lekvárt és szörpöt is lehetett vásárolni. Az esemény megnyitóján Baracskai József polgármester, valamint a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke, Pácsonyi Imre méltatta a helyi értékeket, a megnyitóra Rétvári Róbert alelnök is ellátogatott.
2026.05.04 - Elballagtak a vén diákok május 1-jén a Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban is. A matrózinges, ünneplőbe öltözött fiatalokat az intézmény udvarán Schneider János igazgató látta el útravalóval. Zala Vármegye Önkormányzatát Rétvári Róbert, a közgyűlés alelnöke képviselte az eseményen. A végzősök ezen a héten utoljára ülnek be a gimnáziumi iskolapadba, hogy számot adjanak tudásukról. Zala vármegyében idén 22 intézmény 70 osztálya érettségizik.
2026.04.30 - A Zala Vármegyei Közgyűlés 2026. április 30-án, csütörtökön második ülését tartotta az idei évben. A meghívóban szereplő napirendi pontok elfogadása után a testület először a Zala vármegyei rendőrfőkapitány közbiztonsági helyzetről és az annak érdekében tett intézkedésekről szóló beszámolóját hallgatta meg. Második napirendi pontként a közgyűlés a Zala Vármegyei Önkormányzati Hivatal 2025. évi belső ellenőrzési jelentését fogadta el, amelyet a 2025. évi zárszámadásról és a maradvány megállapításáról szóló rendelet megalkotása követett.
2026.04.29 - Negyedik alkalommal rendezték meg a magyarországi és a szlovákiai Pat testvértelepülési találkozóját, amelyen a zalai település és a felvidéki névrokona ismét megerősítette több éve épülő kapcsolatát. Az esemény élő bizonyítéka annak, hogy a közös gyökerek és a magyar nyelv milyen erős, határokon átívelő köteléket képes teremteni. A vendégeket Bata Zoltán polgármester mellett Bata Hajnalka, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke is köszöntötte. A felvidéki Pat polgármestere, Tóth Rozália viszontlátogatásra invitálta a zalai település lakóit.
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye. A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben […]
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye.
A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben három értékes természeti erőforrás alakult ki és halmozódott fel: a kőolaj, a földgáz és a turizmusban manapság egyre nagyobb szerephez jutó meleg víz.
A különböző tájegységek találkozásánál fekvő Zala megye felszíne sehol sem különül el markánsan a szomszédos tájaktól. A megye nagy része a nyugat-dunántúli peremvidékhez sorolt Zalai dombsághoz tartozik, északon egy keskeny sáv áthúzódik a Vasi-hegyhátra, illetve délen a Dunántúli dombvidékre, a Keszthelyi hegység pedig a Dunántúli-középhegység része.
A történelmi Zala vármegye mai területénél jóval nagyobb volt. A kelet – nyugat irányban elnyúló történelmi vármegye mai területén kívül magába foglalta a Balaton – felvidéket Balatonfüredig, Felsőörsig, és nyugaton hozzá tartozott az 1920-as trianoni békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt Lendva (Lendava), Csáktornya Cakovec) környéke és a Muraköz is.
Forrás: Zala Megye Archontológiája 1138-2000 / Molnár András (szerk). – Zalai Gyűjtemény, 50. – Zalaegerszeg: Zala Megyei Levéltár, 2000. – 524 p.
A Zalai borvidék
A Zalai borvidék Zala vármegyében a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A borvidéknek két körzete van.
