2025.12.05 - Vollein Ferenc Balaton-díjas festőművész 70. jubileumi kiállításának megnyitóját tartották csütörtökön Kehidakustányban. A tárlatnak Kehidakustány Község Önkormányzata és Kutnyák Márió polgármester jóvoltából a Deák Ferenc Emlékház ad otthont. Az eseményen Rétvári Róbert, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke is köszöntötte az érdeklődőket, méltatva a művész eddigi pályáját, témaválasztásait.
2025.12.05 - Zalaszentgróton a Városi Sportcsarnokban rendezték meg csütörtökön Zala Vármegye Önkormányzata fővédnöksége mellett Zala Vármegye Parasportnapját, amelyen jelen volt Baracskai József, Zalaszentgrót város polgármestere, Császár József, a Zala Megyei Sportszövetségek Egyesülésének elnöke, Kajári Attila, a Zalaegerszegi Tankerületi Központ Igazgatója, valamint Zala Vármegye Önkormányzata képviseletében Rétvári Róbert, a közgyűlés alelnöke. A köszöntőt követően a résztvevő csapatok sorversenyeken és lélekmozgató sportprogramokon vehettek részt és részesültek elismerésben.
2025.12.04 - 2025. december 4-én tartotta idei utolsó ülését a Zala Vármegyei Közgyűlés. Az első napirendi pont a Zala Vármegyei Területi Választási Bizottságban megüresedett póttagi tisztség betöltése volt. A bizottság póttagjává dr. Mester László vármegyei főjegyző indítványára a testület Dr. Vörösné Dr. Szakály Csillát választotta meg. A személyi ügyben hozott döntést követően a közgyűlési képviselők a Nemzeti Művelődési Intézet Zala vármegyei igazgatójának a szervezet tevékenységéről szóló tájékoztatóját hallhatták.
2025.12.04 - A Zala Vármegyei Államigazgatási Kollégium szerdán tartotta ülését a Megyeházán. A napirendi pontok közt elsőként Prof. Dr. Palkovics László kormánybiztos tartott előadást a mesterséges intelligencia ipar és közigazgatás modernizációjában játszott szerepéről. A jelenlévők ezt követően a Zalai Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ munkájába nyertek betekintést a szervezet vezetője, Horváth Rita tolmácsolásában. Végül a vármegyei államigazgatási kollégium személyi összetételének változása került napirendre. A rendezvényen Zala Vármegye Önkormányzatát alelnöke, Rétvári Róbert, az önkormányzat hivatalát dr. Mester László vármegyei főjegyző képviselte.
2025.12.04 - A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Zalai Hírlap, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2012 óta minden évben Top 100 kiadványban összegzi Zala gazdasági szereplőinek teljesítményét. A kötetben - amelyet szerdán mutatták be az Arany Bárány Szálloda télikertjében - cégadatok, NAV-elemzések, interjúk is olvashatók. A megjelenteket Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Kovács Dezső zalai kamarai elnök, országos alelnök köszöntötte. Az eseményen Zala Vármegye Önkormányzata részéről Bata Hajnalka és Rétvári Róbert alelnökök vettek részt.
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye. A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben […]
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye.
A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben három értékes természeti erőforrás alakult ki és halmozódott fel: a kőolaj, a földgáz és a turizmusban manapság egyre nagyobb szerephez jutó meleg víz.
A különböző tájegységek találkozásánál fekvő Zala megye felszíne sehol sem különül el markánsan a szomszédos tájaktól. A megye nagy része a nyugat-dunántúli peremvidékhez sorolt Zalai dombsághoz tartozik, északon egy keskeny sáv áthúzódik a Vasi-hegyhátra, illetve délen a Dunántúli dombvidékre, a Keszthelyi hegység pedig a Dunántúli-középhegység része.
A történelmi Zala vármegye mai területénél jóval nagyobb volt. A kelet – nyugat irányban elnyúló történelmi vármegye mai területén kívül magába foglalta a Balaton – felvidéket Balatonfüredig, Felsőörsig, és nyugaton hozzá tartozott az 1920-as trianoni békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt Lendva (Lendava), Csáktornya Cakovec) környéke és a Muraköz is.
Forrás: Zala Megye Archontológiája 1138-2000 / Molnár András (szerk). – Zalai Gyűjtemény, 50. – Zalaegerszeg: Zala Megyei Levéltár, 2000. – 524 p.
A Zalai borvidék
A Zalai borvidék Zala vármegyében a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A borvidéknek két körzete van.