2026.08.17 - A csatári falunap mottója - Csatár hazavár! - szintén nagy szeretettel invitálta a helyieken túl mindazokat a közöségi eseményre, akik innen származnak, életük egy részében a település lakosai voltak. A gyerekekre ugrálóvár, fa játékok vártak, míg a felnőttek a helyi pávakör és a meghívott fellépők, köztük ifj. Horváth Károly népzenész előadásit tekinthették meg. A programkínálat a helyi terémék vásártól a múltidéző fotótáron keresztül a szimultán sakkversenyig nyújtott élményt mindenki számára. A vármegye önkormányzata támogatásával megvalósult rendezvényen Pácsonyi Imre alelnök mondott köszöntőt.
2026.08.17 - Színes programmal várták szombaton a türjeieket és mindazokat, akik valaha ott éltek, vagy onnan származnak. A helyi általános iskola, a templom, a kultúrház és a tájház is tárt kapukkal fogadta és hívta időutazásra a látogatókat. A sporttelepen alkotótér, mozgásfejlesztő élményjátékok és zenés-táncos programok gondoskodtak a jó hangulatról. Az ünnepélyes megnyitón és az azt megelőző Nagyboldosasszony napi szentmisén Zala Vármegye Önkormányzatát alelnöke, Rétvári Róbert képviselte.
2026.08.17 - Szombaton rendezték meg Reszneken a Parasztolompiai játékokat, immár XV. alkalommal. Csiszár Balázs polgármester és Pácsonyi Imre, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnökének köszöntőjét követően már délelőtt elstartolt a verseny, amelynek egyik fő szervezője Csiszárné Fliszár Eszter. A sport mellett a gasztronómia és a szórakozás is helyet kapott, főzőversenyen is összecsaptak a résztvevők, a gyerekeket hungarikum játéktérrel és ugrálóvárral, az érdeklődőket zenés fellépőkkel várták.
2026.08.14 - Az „Együttműködő Zala – Vármegyei humán fejlesztések” projekt keretében a Zalaegerszegi járásban is sor került műhelybeszélgetésre. A szakmai fórum célja az volt, hogy a helyi önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek és egyéb szakmai szereplők közösen áttekintsék a hátrányos helyzetű csoportokat érintő legfontosabb társadalmi kihívásokat, valamint azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a humán szolgáltatások további erősítéséhez.
2026.08.13 - A helyi tapasztalatok és fejlesztési igények feltárása érdekében a Nagykanizsai járásban is megtartották az „Együttműködő Zala – Vármegyei humán fejlesztések” projekt járási műhelybeszélgetését. A szakmai fórumon a helyi önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek és egyéb szakmai szereplők közösen tekintették át a hátrányos helyzetű csoportokat érintő legfontosabb társadalmi kihívásokat, valamint azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a humán szolgáltatások további erősítéséhez.
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye. A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben […]
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye.
A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben három értékes természeti erőforrás alakult ki és halmozódott fel: a kőolaj, a földgáz és a turizmusban manapság egyre nagyobb szerephez jutó meleg víz.
A különböző tájegységek találkozásánál fekvő Zala megye felszíne sehol sem különül el markánsan a szomszédos tájaktól. A megye nagy része a nyugat-dunántúli peremvidékhez sorolt Zalai dombsághoz tartozik, északon egy keskeny sáv áthúzódik a Vasi-hegyhátra, illetve délen a Dunántúli dombvidékre, a Keszthelyi hegység pedig a Dunántúli-középhegység része.
A történelmi Zala vármegye mai területénél jóval nagyobb volt. A kelet – nyugat irányban elnyúló történelmi vármegye mai területén kívül magába foglalta a Balaton – felvidéket Balatonfüredig, Felsőörsig, és nyugaton hozzá tartozott az 1920-as trianoni békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt Lendva (Lendava), Csáktornya Cakovec) környéke és a Muraköz is.
Forrás: Zala Megye Archontológiája 1138-2000 / Molnár András (szerk). – Zalai Gyűjtemény, 50. – Zalaegerszeg: Zala Megyei Levéltár, 2000. – 524 p.
A Zalai borvidék
A Zalai borvidék Zala vármegyében a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A borvidéknek két körzete van.
