Legfrissebb hírek


2019.09.14 - Ünnepi ülést tartott a megyei közgyűlés, amelyen átadták a Zala Megye Díszpolgára címet és a megyei díjakat.

2019.09.13 - A Nemzeti Művelődési Intézet, a Népfőiskola Alapítvány, valamint a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége negyedik alkalommal rendezte meg szeptember első napjaiban a Magyar Értékek Napját.

2019.09.09 - Szombaton tartottak ünnepséget várossá nyilvánításának tizedik évfordulója alkalmából az 1700 lelket számláló Pacsán, amelyen a megyei közgyűlés képviseletében köszöntőt mondott Bene Csaba alelnök.

2019.09.09 - Pénteken adták át az 1 km hosszúságban felújított hegyi utat Eszteregnyén, amely megkönnyíti az eljutást a szőlőhegyi birtokokra és szántóterületekre.

2019.09.09 - A pénteken kezdődött Országos Vadpörkölt és Borfesztivál – Zalai Teríték rendezvényre érkezett testvér- és baráti városok küldöttségeit köszöntötték a város dísztermében.

Közadattár

Zala a termálfürdők hazája


Megyénk általános bemutatása
2015.02.23

Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye. A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben […]


Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye.
A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben három értékes természeti erőforrás alakult ki és halmozódott fel: a kőolaj, a földgáz és a turizmusban manapság egyre nagyobb szerephez jutó meleg víz.

A különböző tájegységek találkozásánál fekvő Zala megye felszíne sehol sem különül el markánsan a szomszédos tájaktól. A megye nagy része a nyugat-dunántúli peremvidékhez sorolt Zalai dombsághoz tartozik, északon egy keskeny sáv áthúzódik a Vasi-hegyhátra, illetve délen a Dunántúli dombvidékre, a Keszthelyi hegység pedig a Dunántúli-középhegység része.
A történelmi Zala vármegye mai területénél jóval nagyobb volt. A kelet – nyugat irányban elnyúló történelmi vármegye mai területén kívül magába foglalta a Balaton – felvidéket Balatonfüredig, Felsőörsig, és nyugaton hozzá tartozott az 1920-as trianoni békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt Lendva (Lendava), Csáktornya Cakovec) környéke és a Muraköz is.

Forrás: Zala Megye Archontológiája 1138-2000 / Molnár András (szerk). – Zalai Gyűjtemény, 50. – Zalaegerszeg: Zala Megyei Levéltár, 2000. – 524 p.
 
 
 
 

vissza...

A Zalai borvidék

A Zalai borvidék Zala megyében a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A borvidéknek két körzete van.


Bővebben