2026.06.05 - Az Országgyűlés 2010-ben iktatta törvénybe a Nemzeti Összetartozás Napját, kinyilvánítva, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek. Az emléknap a történelmi trauma feletti gyász mellett a határokon átívelő nemzeti egységet és a magyarság összetartozását erősíti. A trianoni békediktátum 106. évfordulóján Zalaegerszegen a Bajcsy-Zsilinszky téri Országzászlónál tartott megemlékezésen Zala Vármegye Önkormányzata képviseletében Rétvári Róbert alelnök helyezett el koszorút.
2026.06.04 - A TOP Plusz 3.1.3-23 „Helyi humán fejlesztések” projekt keretében a hét első felében járási szintű térségfejlesztési szakmai műhelybeszélgetések kerültek lefolytatásra azzal a céllal, hogy lehetőséget biztosítsanak a helyi szereplők közötti szakmai párbeszédre, valamint hozzájáruljanak a társadalmi felzárkózást és esélyegyenlőséget támogató fejlesztési igények, problémák és együttműködési lehetőségek feltárásához. A műhelyek kiemelt fókusza a hátrányos helyzetű célcsoportokkal – különösen a nők, romák, mélyszegénységben élők, fogyatékkal élők, idősek és gyermekek – foglalkozó szervezetek és intézmények tapasztalatainak és szempontjainak bevonása volt. Az egyeztetés sorozaton a helyi önkormányzati szereplők, humán szolgáltatók, civil szervezetek, valamint a célcsoportot segítő intézmények képviselői vettek részt. A beszélgetéseket a konzorciumvezető Zala Vármegye Önkormányzata részéről Pácsonyi Imre alelnök vezette.
2026.06.04 - Gébárton tartották a Kulturális és Innovációs Minisztérium által támogatott ASzakkör program idei évadának záró eseményét, amelynek keretében bemutatták annak eredményeit. Zala vármegyében 90 településen, 143 szakkör indult el, a sikereket szemlélteti, hogy többen kézműves vállalkozást építettek az itt elsajátított ismeretekre. A Petőfi Kulturális Program keretében a vármegye valamennyi térségében született egy-egy illusztrált mese. Az országos mesekönyvbe két mű - Pölöske és Lovászi meséje - is bekerült. A rendezvényen jelen volt Devecz Erzsébet Zsuzsanna, a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesületének elnöke, Kiss-Molnár István intézményegység-vezető, Farkas Ildikó a Nemzeti Művelődési Intézet vármegyei igazgatója és Pácsonyi Imre, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke.
2026.06.03 - Zala Vármegye Önkormányzata Zalaegerszegen adott otthont a Com(p)AGE projekt nemzetközi konzorciumi találkozójának a hét első napjaiban, amelyen a magyar és osztrák partnerszervezetek képviselői vettek részt. A kétnapos szakmai egyeztetés középpontjában a projekt aktuális előrehaladásának értékelése, a tesztidőszak tapasztalatainak feldolgozása, valamint a fenntartható működés és a platform jövőbeni hasznosításának megtervezése állt. A találkozó résztvevőit Rétvári Róbert, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke köszöntötte sikeres együttműködést kívánva a határon átnyúló együttműködés jegyében.
2026.06.01 - Hősök napja alkalmából városi megemlékezést tartottak vasárnap Zalaegerszegen az Október 6. téren, Nagykanizsán pedig a Sarlós Boldogasszony templom melletti Millenniumi Parkban koszorúztak a település és a vármegye vezetői. A zalaegerszegi megemlékezésen Rétvári Róbert, Nagykanizsán Bata Hajnalka képviselték alelnökként Zala Vármegye Önkormányzatát. Az elesett magyar katonák emlékének őrzése és ápolása 1917-től datálható, majd után 1990 óta tiszteleghetünk ismét hőseink előtt.
Ezer év távolába kell visszatekintenünk, ha ennek az ünnepnek értelmével, hagyományával, jelentőségével tisztába akarunk kerülni. Államalapító királyunk, I. István szentté avatásának napja egyre inkább, ahogy előre haladunk az időben, a magyar államiság ünnepévé vált.
A visszatekintésnek ma még nagyobb súlyt ad megyénk 1000 éves évfordulója, mely szintén az államszervezés időszakára nyúlik vissza. Napjainkban, amikor annyi nemtelen támadás éri a még ép nemzettudatot, érdemes felidézni gyökereinket, múltunkhoz kapcsoló kötődéseinket, mindazt azt a hagyományt, amit akár a szűkebb szülőföld kínál.
Szent István király alakja, műve, emlékezte ma is a szétszakított, több országban élő magyarságot összekötő kapocs. Ezt a hagyományt nem fakította ki az idő, nem halványította el a kommunista évtizedek propaganda gépezete. Árpád-házi örökségünk, a szent királyok dicső alakja ma is drága kincse minden magyar léleknek. Jó tudni, hogy ma a határon túli térségekben, ahol magyarok élnek, sok helyütt tudnak méltóképpen ünnepelni az anyaországgal együtt.
Augusztus 20-dika – mára egyre színesedő, gazdagodó ünnepkör – a mindennapi, az új kenyér ünnepe is. A földműves ember, a gazda ilyenkor takarítja be a gabonatermést, ilyenkor derül ki: lesz-e élet. Hiszen a kenyér – élet.
A századforduló óta szokás a nemzeti szalaggal átkötött új kenyér, a barnapiros cipó bemutatása a közösségnek. A magyar kenyér apoteózisa ez, az éltető vidéké, melyet nem lehet tönkre tenni, bármennyire kiszolgáltatott is. S kérjük Szent István Jobbját: áldja meg az ez évi zalai kenyeret.
Az Istváni örökség, a keresztyén szellem megóvja azokat, akik vállalják ennek továbbvitelét. Hogy megmaradjunk továbbra is – jó magyarként, zalaiként Európában.
Péntek Imre
A Zalai borvidék
A Zalai borvidék Zala vármegyében a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A borvidéknek két körzete van.
