2026.08.20 - Szerda este Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata a csácsi Szent István-szobornál tartotta ünnepi megemlékezését a nemzet születésnapján. A Zala Vármegyei Közgyűlést alelnöke, Rétvári Róbert képviselte az eseményen, ahol Balaicz Zoltán polgármester beszédét követően Dr. Udvardy György veszprémi érsek áldotta meg az új kenyeret.
2026.08.17 - A csatári falunap mottója - Csatár hazavár! - szintén nagy szeretettel invitálta a helyieken túl mindazokat a közöségi eseményre, akik innen származnak, életük egy részében a település lakosai voltak. A gyerekekre ugrálóvár, fa játékok vártak, míg a felnőttek a helyi pávakör és a meghívott fellépők, köztük ifj. Horváth Károly népzenész előadásait tekinthették meg. A programkínálat a helyi termék vásártól a múltidéző fotótáron keresztül a szimultán sakkversenyig nyújtott élményt mindenki számára. A vármegye önkormányzata támogatásával megvalósult rendezvényen Pácsonyi Imre alelnök mondott köszöntőt.
2026.08.17 - Színes programmal várták szombaton a türjeieket és mindazokat, akik valaha ott éltek, vagy onnan származnak. A helyi általános iskola, a templom, a kultúrház és a tájház is tárt kapukkal fogadta és hívta időutazásra a látogatókat. A sporttelepen alkotótér, mozgásfejlesztő élményjátékok és zenés-táncos programok gondoskodtak a jó hangulatról. Az ünnepélyes megnyitón és az azt megelőző Nagyboldogasszony napi szentmisén Zala Vármegye Önkormányzatát alelnöke, Rétvári Róbert képviselte.
2026.08.17 - Szombaton rendezték meg Reszneken a Parasztolimpiai játékokat, immár XV. alkalommal. Csiszár Balázs polgármester és Pácsonyi Imre, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnökének köszöntőjét követően már délelőtt elstartolt a verseny, amelynek egyik fő szervezője Csiszárné Fliszár Eszter. A sport mellett a gasztronómia és a szórakozás is helyet kapott, főzőversenyen is összecsaptak a résztvevők, a gyerekeket hungarikum játéktérrel és ugrálóvárral, az érdeklődőket zenés fellépőkkel várták.
2026.08.14 - Az „Együttműködő Zala – Vármegyei humán fejlesztések” projekt keretében a Zalaegerszegi járásban is sor került műhelybeszélgetésre. A szakmai fórum célja az volt, hogy a helyi önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek és egyéb szakmai szereplők közösen áttekintsék a hátrányos helyzetű csoportokat érintő legfontosabb társadalmi kihívásokat, valamint azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a humán szolgáltatások további erősítéséhez.
Ezer év távolába kell visszatekintenünk, ha ennek az ünnepnek értelmével, hagyományával, jelentőségével tisztába akarunk kerülni. Államalapító királyunk, I. István szentté avatásának napja egyre inkább, ahogy előre haladunk az időben, a magyar államiság ünnepévé vált.
A visszatekintésnek ma még nagyobb súlyt ad megyénk 1000 éves évfordulója, mely szintén az államszervezés időszakára nyúlik vissza. Napjainkban, amikor annyi nemtelen támadás éri a még ép nemzettudatot, érdemes felidézni gyökereinket, múltunkhoz kapcsoló kötődéseinket, mindazt azt a hagyományt, amit akár a szűkebb szülőföld kínál.
Szent István király alakja, műve, emlékezte ma is a szétszakított, több országban élő magyarságot összekötő kapocs. Ezt a hagyományt nem fakította ki az idő, nem halványította el a kommunista évtizedek propaganda gépezete. Árpád-házi örökségünk, a szent királyok dicső alakja ma is drága kincse minden magyar léleknek. Jó tudni, hogy ma a határon túli térségekben, ahol magyarok élnek, sok helyütt tudnak méltóképpen ünnepelni az anyaországgal együtt.
Augusztus 20-dika – mára egyre színesedő, gazdagodó ünnepkör – a mindennapi, az új kenyér ünnepe is. A földműves ember, a gazda ilyenkor takarítja be a gabonatermést, ilyenkor derül ki: lesz-e élet. Hiszen a kenyér – élet.
A századforduló óta szokás a nemzeti szalaggal átkötött új kenyér, a barnapiros cipó bemutatása a közösségnek. A magyar kenyér apoteózisa ez, az éltető vidéké, melyet nem lehet tönkre tenni, bármennyire kiszolgáltatott is. S kérjük Szent István Jobbját: áldja meg az ez évi zalai kenyeret.
Az Istváni örökség, a keresztyén szellem megóvja azokat, akik vállalják ennek továbbvitelét. Hogy megmaradjunk továbbra is – jó magyarként, zalaiként Európában.
Péntek Imre
A Zalai borvidék
A Zalai borvidék Zala vármegyében a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A borvidéknek két körzete van.
