2025.12.23 - Az ünnepet megelőző, negyedik adventi hétvégén Nagykutason műsoros esttel kívánt áldott karácsonyt a község tagjainak Kaczor Zsolt polgármester és Pácsonyi Imre, a vármegyegyűlés alelnöke, miután Preisz Szilvia alpolgármester társaságában meggyújtották az utolsó gyertyát az adventi koszorún. A művelődési házban tartott eseményen a köszöntők és a fellépések után a községi elismerések átadására került sor, amelyet vendéglátás, kötetlen beszélgetés követett.
2025.12.23 - Pete Polgár Máté plébános ünnepi szentmiséjével vette kezdetét a reszneki község karácsonyi, egyben idősek napi rendezvénye. A település idősebb lakosait ebédre látták vendégül, majd Vigh László országgyűlési képviselő és Pácsonyi Imre, a vármegyei közgyűlés alelnöke mondott köszöntőt a kultúrházban. A helyi gyerekek műsora mellett szórakoztató programot szervezett a vendégek számára az önkormányzat, Csiszár Balázs polgármester vezetésével.
2025.12.22 - A zalai településeken kihelyezett koszorúkon vasárnap mindenütt meggyújtották az utolsó gyertyát, jelezve, lassan véget ér a karácsonyra való várakozás. Gyerkó Gábor polgármester Egervárra, Hideg András Vasboldogasszony községbe invitálta Rétvári Róbertet, a közgyűlés alelnökét a gyertyagyújtásra, ünneplésre.
2025.12.22 - A település vezetése közös karácsonyi ünnepre hívta a falu lakóit. A rendezvényen a fellépő gyerekek vidám és meghitt pillanatokkal is megajándékozták a felnőtteket, különösen az időseket, hiszen a község idősebb polgárait is ezen a napon köszöntötték fel. A rendezvényre Szummer László polgármester meghívására Rétvári Róbert, a vármegyei közgyűlés alelnöke is ellátogatott.
2025.12.22 - Testvértelepülési megállapodás született Újudvar és az osztrák Dellach im Drautal között, amelynek aláírására advent negyedik hétvégéjén került sor az Adventi sokadalom rendezvény keretében. Az eseményen részt vett és a testvértelepülési megállapodást méltatta Cseresnyés Péter, Nagykanizsa és térsége országgyűlési képviselője és Bata Hajnalka, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke is.
Ezer év távolába kell visszatekintenünk, ha ennek az ünnepnek értelmével, hagyományával, jelentőségével tisztába akarunk kerülni. Államalapító királyunk, I. István szentté avatásának napja egyre inkább, ahogy előre haladunk az időben, a magyar államiság ünnepévé vált.
A visszatekintésnek ma még nagyobb súlyt ad megyénk 1000 éves évfordulója, mely szintén az államszervezés időszakára nyúlik vissza. Napjainkban, amikor annyi nemtelen támadás éri a még ép nemzettudatot, érdemes felidézni gyökereinket, múltunkhoz kapcsoló kötődéseinket, mindazt azt a hagyományt, amit akár a szűkebb szülőföld kínál.
Szent István király alakja, műve, emlékezte ma is a szétszakított, több országban élő magyarságot összekötő kapocs. Ezt a hagyományt nem fakította ki az idő, nem halványította el a kommunista évtizedek propaganda gépezete. Árpád-házi örökségünk, a szent királyok dicső alakja ma is drága kincse minden magyar léleknek. Jó tudni, hogy ma a határon túli térségekben, ahol magyarok élnek, sok helyütt tudnak méltóképpen ünnepelni az anyaországgal együtt.
Augusztus 20-dika – mára egyre színesedő, gazdagodó ünnepkör – a mindennapi, az új kenyér ünnepe is. A földműves ember, a gazda ilyenkor takarítja be a gabonatermést, ilyenkor derül ki: lesz-e élet. Hiszen a kenyér – élet.
A századforduló óta szokás a nemzeti szalaggal átkötött új kenyér, a barnapiros cipó bemutatása a közösségnek. A magyar kenyér apoteózisa ez, az éltető vidéké, melyet nem lehet tönkre tenni, bármennyire kiszolgáltatott is. S kérjük Szent István Jobbját: áldja meg az ez évi zalai kenyeret.
Az Istváni örökség, a keresztyén szellem megóvja azokat, akik vállalják ennek továbbvitelét. Hogy megmaradjunk továbbra is – jó magyarként, zalaiként Európában.
Péntek Imre
A Zalai borvidék
A Zalai borvidék Zala vármegyében a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A borvidéknek két körzete van.
