2026.07.03 - A Zala Vármegyei Közgyűlés 2026. július 8-án (szerda) 8:45 órai kezdettel rendkívüli ülést tart. Helye: Megyeháza, Zala György-terem (8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi út 10., I. em)
2026.07.03 - A Zala Megyei Idősügyi Tanács a zalaegerszegi Göcseji Tudásközpontban tartotta soros ülését. Az intézmény működését, programjait Nikitscher Bernadette szakmai-koordinátor mutatta be és ajánlotta az idős szervezetek figyelmébe. A Tanács döntött a 2026. évi "Az Év Zalai Idősbarát Önkormányzata" pályázat kiírásáról, melyre az önkormányzatok augusztus végéig nyújthatják be pályázatukat.
2026.07.02 - A Balatongyöröki Honismereti Kör Egyesület helyi önkormányzat támogatásával megvalósuló programja mára fontos találkozási alkalommá vált. A rangos térségi rendezvény egészen vasárnap estig színvonalas előadásokkal és koncertekkel vár minden érdeklődőt. Az ünnepélyes megnyitón Piszter Péter egyesületi elnök és Bánkiné Király Zsuzsanna polgármester meghívására köszöntőt mondott Rétvári Róbert, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke. Beszédében a rendezvény választott jelmondata mellett, a költemény egészét, Berzsenyi Dániel Magyarokhoz című ódáját ajánlotta szellemi útravalóul a programsorozat iránt érdeklődőknek.
2026.07.02 - Ortaháza önkormányzata újra megnyitotta a faluboltot a helyiek kérésére, emellett több fejlesztés is történt a településen az elmúlt időszakban a Versenyképes Járások Program és Magyar Falu Program keretében. Ezekről Rácz József polgármester számolt be kedden a bolt avatóünnepségén. Megszépült a harangláb, a faluközpont térköves járdát kapott, virágokat telepítettek és padokat helyeztek ki. A legnagyobb beruházás a falu boltjának megújítása és újranyitása volt. A polgármester kifejezte köszönetét Cseresnyés Péter korábbi országgyűlési képviselőnek a fejlesztések megvalósításában nyújtott támogatásáért. Az eseményen rész vett Bata Hajnalka, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke is, aki a vidékfejlesztés és a települések előrelépésének fontosságát hangsúlyozta.
| 2026.07.01 - Magyarország legrégibb és jelenleg is tartó ásatása igazi kuriózum. A Kis-Balaton mellett, Zalaváron 1948-ban kezdték feltárni azt a több hektáros területet, amely bővelkedett és bővelkedik a különleges leletekben. Az ásatást a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia régészei végzik. A több évtized alatt előkerült tárgyak egy része látható az Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti kiállításában.
Ezer év távolába kell visszatekintenünk, ha ennek az ünnepnek értelmével, hagyományával, jelentőségével tisztába akarunk kerülni. Államalapító királyunk, I. István szentté avatásának napja egyre inkább, ahogy előre haladunk az időben, a magyar államiság ünnepévé vált.
A visszatekintésnek ma még nagyobb súlyt ad megyénk 1000 éves évfordulója, mely szintén az államszervezés időszakára nyúlik vissza. Napjainkban, amikor annyi nemtelen támadás éri a még ép nemzettudatot, érdemes felidézni gyökereinket, múltunkhoz kapcsoló kötődéseinket, mindazt azt a hagyományt, amit akár a szűkebb szülőföld kínál.
Szent István király alakja, műve, emlékezte ma is a szétszakított, több országban élő magyarságot összekötő kapocs. Ezt a hagyományt nem fakította ki az idő, nem halványította el a kommunista évtizedek propaganda gépezete. Árpád-házi örökségünk, a szent királyok dicső alakja ma is drága kincse minden magyar léleknek. Jó tudni, hogy ma a határon túli térségekben, ahol magyarok élnek, sok helyütt tudnak méltóképpen ünnepelni az anyaországgal együtt.
Augusztus 20-dika – mára egyre színesedő, gazdagodó ünnepkör – a mindennapi, az új kenyér ünnepe is. A földműves ember, a gazda ilyenkor takarítja be a gabonatermést, ilyenkor derül ki: lesz-e élet. Hiszen a kenyér – élet.
A századforduló óta szokás a nemzeti szalaggal átkötött új kenyér, a barnapiros cipó bemutatása a közösségnek. A magyar kenyér apoteózisa ez, az éltető vidéké, melyet nem lehet tönkre tenni, bármennyire kiszolgáltatott is. S kérjük Szent István Jobbját: áldja meg az ez évi zalai kenyeret.
Az Istváni örökség, a keresztyén szellem megóvja azokat, akik vállalják ennek továbbvitelét. Hogy megmaradjunk továbbra is – jó magyarként, zalaiként Európában.
Péntek Imre
A Zalai borvidék
A Zalai borvidék Zala vármegyében a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A borvidéknek két körzete van.
