2026.06.17 - A Polgári Dél-Zaláért Alapítvány szervezett főhajtást kedden a nagykanizsai vasútállomáson a hortobágyi kényszermunkatáborokba elhurcolt zalai családokra emlékezve. A megemlékezésen olyanok is részt vettek, akik még gyerekként élték túl a magyar Gulágot. Az emlékezők mellett jelen volt az eseményen Cseresnyés Péter, valamint Bata Hajnalka, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke is, beszédében kiemelve: egy nemzet addig marad szabad, amíg nem mond szuverenitásáról.
2026.06.15 - Vasárnap rendezték meg a hagyományok szerint a C kategóriás kettesfogathajtó verseny fordulóját, amelynek akadályhajtó számát Nagy Péter ozorai versenyző nyerte. A megmérettetés összetett első helyét a zalabaksai Szalár Róbert nyerte el, aki Pácsonyi Imrétől, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnökétől Zala vármegye különdíját vehette át dr. Szalár Edina, a település polgármestere jelenlétében.
2026.06.15 - Alibánfán szombaton májusfa kitáncolással egybekötött gyermeknapot tartottak, amelyen a Galagonya Néptáncegyüttes tagjai is felléptek. A közösségi programra Blaskovics László polgármester invitálására ellátogatott Rétvári Róbert, a vármegyei közgyűlés alelnöke.
2026.06.15 - Páduai Szent Antal ferences egyháztanító, a szegények védőszentje halálának 795 éves évfordulóján a tiszteletére épített és felújított zalabéri hegyi kápolnánál tartottak búcsút szombaton Batyk, Dötk, Zalavég, Pakod és Zalabér települések önkormányzatainak közös szervezésében, példás összefogással. A programot zenés műsorok és kiállításmegnyitó színesítették. A rendezvényen Léber Attila polgármester meghívására részt vett Rétvári Róbert, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke is.
2026.06.11 - A csütörtöki ülésen a napirendi pontok tárgyalása a Zala Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2025. évi tevékenységéről szóló tájékoztatóval vette kezdetét, amelyet követően a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tavalyi működéséről szóló beszámolót tárgyalta meg és fogadta el a testület. A beszámolót követően módosította 2026. évi költségvetését, majd döntött a Zala Vármegyei Értéktár Bizottság új tagjának megválasztásáról és a tisztségviselői illetmények jogszabályi kötelezettségen alapuló módosításáról. Ezt a vármegye Integrált Területi Programjának félidei értékeléséről készült dokumentum elfogadása követte, végül zárt ülésen tárgyalta meg a testület a Zala Vármegyei Közgyűlés által alapított kitüntető díjak adományozásáról szóló javaslatokat.
Ezer év távolába kell visszatekintenünk, ha ennek az ünnepnek értelmével, hagyományával, jelentőségével tisztába akarunk kerülni. Államalapító királyunk, I. István szentté avatásának napja egyre inkább, ahogy előre haladunk az időben, a magyar államiság ünnepévé vált.
A visszatekintésnek ma még nagyobb súlyt ad megyénk 1000 éves évfordulója, mely szintén az államszervezés időszakára nyúlik vissza. Napjainkban, amikor annyi nemtelen támadás éri a még ép nemzettudatot, érdemes felidézni gyökereinket, múltunkhoz kapcsoló kötődéseinket, mindazt azt a hagyományt, amit akár a szűkebb szülőföld kínál.
Szent István király alakja, műve, emlékezte ma is a szétszakított, több országban élő magyarságot összekötő kapocs. Ezt a hagyományt nem fakította ki az idő, nem halványította el a kommunista évtizedek propaganda gépezete. Árpád-házi örökségünk, a szent királyok dicső alakja ma is drága kincse minden magyar léleknek. Jó tudni, hogy ma a határon túli térségekben, ahol magyarok élnek, sok helyütt tudnak méltóképpen ünnepelni az anyaországgal együtt.
Augusztus 20-dika – mára egyre színesedő, gazdagodó ünnepkör – a mindennapi, az új kenyér ünnepe is. A földműves ember, a gazda ilyenkor takarítja be a gabonatermést, ilyenkor derül ki: lesz-e élet. Hiszen a kenyér – élet.
A századforduló óta szokás a nemzeti szalaggal átkötött új kenyér, a barnapiros cipó bemutatása a közösségnek. A magyar kenyér apoteózisa ez, az éltető vidéké, melyet nem lehet tönkre tenni, bármennyire kiszolgáltatott is. S kérjük Szent István Jobbját: áldja meg az ez évi zalai kenyeret.
Az Istváni örökség, a keresztyén szellem megóvja azokat, akik vállalják ennek továbbvitelét. Hogy megmaradjunk továbbra is – jó magyarként, zalaiként Európában.
Péntek Imre
A Zalai borvidék
A Zalai borvidék Zala vármegyében a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A borvidéknek két körzete van.
