/tájékoztató dokumentum/
készült a Zala Megyei Önkormányzat által az Államreform Operatív Program keretében megvalósuló a „Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok és a Balaton Fejlesztési Tanács számára” című ÁROP-1.2.11/A-2013 kódszámú pályázati felhívásra benyújtott „Zala megye fejlesztésének alapjául szolgáló területfejlesztési dokumentumok elkészítése” című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0004 azonosítószámú pályázat keretében
A legfontosabb irányadó jogszabályok felsorolása:
– Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
– a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
– a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv
tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet
– az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet
– az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban, 1991. február 26. napján elfogadott egyezményhez kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló, Kijevben, 2003. május 21-én elfogadott jegyzőkönyv kihirdetéséről 132/2010. (IV. 21.) Korm. rendelet
A főbb jogszabályi rendelkezések összefoglalása:
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdése rögzíti: A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény az alapfogalmak között az alábbi meghatározást adja:
a területfejlesztés: az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben.
A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai:
a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében:
aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban – a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével – kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve – a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével – a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően,
ab) részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel,
ac) előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével,
ad) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat,
ae) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről,
af) részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában;
c) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében:
ca) összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit,
cb) területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját,
cc) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését,
cd) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét,
ce) a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve,
cf) vizsgálja és értékeli a megye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja,
cg) kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait,
ch) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról.
A partnerség és a koordináció szellemében az egy régió területén működő megyei közgyűlések elnökei regionális területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek, a megyei közgyűlés és a megye területén működő megyei jogú városok közgyűlései megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek.
A területfejlesztési törvény a területfejlesztést és közvetlenül és közvetetten segítő tervek között szerepelteti a megyei területfejlesztési koncepciót, a megyei területrendezési tervet, a megyei területfejlesztési programot. A tervek egymásra épülő rendszert alkotnak, a felsorolásban szereplő alacsonyabb szintű tervnek meg kell felelnie a felsorolásban szereplő magasabb szintű terv célrendszerének. A települési szintű terveknek meg kell felelnie a megyei szintű területfejlesztési koncepciónak és területrendezési tervnek.
A megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területfejlesztési program részletes tartalmi követelményeit a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 1. és 3. melléklete tartalmazza:
A megyei területfejlesztési koncepció feltáró – értékelő vizsgálatának tartalmi követelményei:
1. A megye/kiemelt térség (a továbbiakban: a térség) terület társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének elemzése
1.1. Az adott térségre értelmezhető külső környezet vizsgálata:
a) a térség fejlődésének, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten,
b) a nagytérségi összefüggések vizsgálata.
1.2. A térség adottságainak, belső erőforrásainak elemzése területi bontásban, térképi megjelenítésekkel:
a) természeti adottságok, természeti erőforrások és a környezet állapotának elemzése:
aa) természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, élővilág),
ab) a termőföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása,
ac) a táj jellemzői (tájszerkezet, tájhasználat, tájjelleg, tájkép),
ad) természet- és tájvédelem,
ae) környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők,
af) szennyezett területek számbavétele adatbázis alapján (a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer kármentesítési információs rendszere, FAVI-KÁRINFO),
ag) vízvédelem (felszíni és felszín alatti vízkészletek),
ah) energiaforrások,
ai) vízkárt okozó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés;
b) épített környezet és a kulturális örökség védelme (építészeti örökség, műemléki értékek, régészeti örökség, emlékhelyek), valamint a világörökségi és világörökségi várományos területek védelme;
c) gazdasági bázis:
ca) főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás stb.,
cb) a gazdaság belső és külső kapcsolatai,
cc) a termelési infrastruktúra állapota,
cd) a telepítési tényezők értékelése,
ce) a területi innovációs potenciál,
cf) a térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők;
d) társadalmi környezet:
da) kulturális adottságok, értékek,
db) területi identitás, civil aktivitás,
dc) humán erőforrások: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, kisebbségek helyzete;
e) közlekedési (országos és térségi jelentőségű közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kommunális infrastruktúra:
ea) vonalas rendszerek, létesítmények,
eb) egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok,
ec) közlekedési kapcsolati hiányok,
ed) vízellátás,
ee) szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés,
ef) energiaellátás,
eg) hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás;
f) a települések intézmény-felszereltsége (a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, szabadidő, sport-, kereskedelmi, szolgáltató és igazgatási intézményekkel való ellátottsága, az intézmények kihasználtsága);
g) a települések jellemző lakásviszonyai;
h) településhálózati adottságok:
ha) településhierarchia,
hb) a településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai (nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk),
hc) települések közötti feladatmegosztások, együttműködések, mindezek szervezeti és intézményi rendszerei, figyelemmel az egyes kötelező közszolgáltatások biztosításának módjára, hozzáférhetőségére, fenntartási lehetőségeire, valamint az 1.2. pont dc) alpontja szerint vizsgált demográfiai viszonyokra;
i) a térszerkezeti elemek azonosítása, a térszerkezet időbeli alakulása, a térségi területfelhasználás változásai, tendenciák értékelése;
j) a térségi területfelhasználás vizsgálata;
k) a táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása.
2. A térséget érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése
2.1. A térséget érintő ágazati koncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése:
a) az OTK térséget érintő vonatkozásai,
b) a térséget érintő kiemelt térség területfejlesztési tervei,
c) az Országgyűlés és a Kormány által jóváhagyott és az egyéb ágazati fejlesztési stratégiáknak az adott térségre érvényes vonatkozásai,
d) a hazai, az adott térséggel szomszédos, azonos térségi szintű térségek és/vagy külföldi közigazgatási egységek területfejlesztési koncepcióinak és programjainak térségre vonatkozó üzenetei,
e) az OTrT és a területrendezési terv(ek) térséget érintő vonatkozásai,
f) a térséget érintő környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szabályozások,
g) a térség 20 ezer lakos feletti városainak települési gazdasági vagy településfejlesztési programjai és településfejlesztési koncepciói,
h) a térség hatályban lévő ágazati tervei, programjai,
i) vonatkozó egyéb tervek,
j) a tervezést érintő egyéb jogszabályok.
2.2. A térség területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása:
a) a partnerségi terv elkészítése,
b) a partnerségi terv végrehajtása,
c) a partnerségi terv eredményei alapján
ca) az üzleti szektor szereplőinek a térséget érintő fejlesztési elképzeléseinek áttekintése,
cb) az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek áttekintése,
cc) a térség társadalmi szervezetei fejlesztési elképzeléseinek áttekintése.
2.3. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése:
a) a területfejlesztés forrásainak elemzése (nemzetközi, központi költségvetési, önkormányzati források, a gazdasági egységek beruházásai, a különféle szervezetek fejlesztései, a háztartások),
b) a területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, működés, együttműködés),
c) a területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiányosságok).
2.4. Helyzetértékelés:
a) a térség erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a térséget fenyegető veszélyek azonosítása,
b) a térség lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása.
A megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területfejlesztési program javaslattevő fázisának tartalmi követelményei:
1. A megyei területfejlesztési koncepció tartalmi követelményei
a) a megye jövőképe;
b) a megye fejlesztésének elvei;
c) a megye fejlesztésének átfogó célja;
d) helyzetértékelés; a jövőkép, a fejlesztési elvek és az átfogó cél kapcsolata;
e) külső koherencia vizsgálata: a célrendszer kapcsolata más országos szintű tervdokumentumokkal;
f) a fejlesztési célok értelmezése a megyén belül különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre (a részcélok és beavatkozás területi egységei);
g) a területfelhasználás alapelveit lefektető koncepció kidolgozása;
h) a fejlesztés eszköz- és intézményrendszere.
2. A megyei területfejlesztési program tartalmi követelményei
2.1. Stratégiai program:
a) a tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása;
b) célrendszer: a jövőkép, az átfogó cél és a fejlesztési elvek alapján a specifikus, horizontális és területi célok meghatározása, viszonyrendszerének bemutatása;
c) a prioritások azonosítása: a prioritások leírása; célok és prioritások eredményességi kritériumainak, illetve számszerűsített mutatóinak meghatározása, a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése; a prioritások leírásában egyértelműen azonosítani kell a megye, azaz a tervezésért felelős szervezet saját felelősségébe tartozó beavatkozásokat és azok esetleges külső feltételeit, valamint a megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozásokat;
d) a célok és a prioritások közötti kapcsolatok beazonosítása;
e) a programnak jeleznie kell a különböző ágazatok felé a fejlesztési igények közül az ágazati programokban megvalósítani javasolt elemeket;
f) a tervezéskísérő eljárások (különösen az előzetes programértékelés és a környezeti értékelés) dokumentációja, bemutatva a tervezéskísérő eljárások tervezési folyamatra tett hatásait és a végrehajtás várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait;
g) a végrehajtásában közreműködő szervezetek közti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere; a végrehajtásban közreműködő üzleti és civil szervezetek bevonásának módja (partnerségi program);
h) a végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása;
i) monitoring és értékelési terv.
2.2. Operatív program:
a) a vállalkozások fejlesztési tervei;
b) együttműködésben megvalósítandó programok (önkormányzatok között, önkormányzat és üzleti szektor, önkormányzat és civil szektor);
c) támogatás segítségével megvalósítandó programok, ezen belül
ca) uniós támogatással megvalósuló programok,
cb) egyéb nemzetközi támogatással megvalósuló programok,
cc) tisztán hazai támogatással megvalósuló programok;
d) prioritások szerinti csoportosításban:
da) az elérendő célok részletes meghatározása,
db) az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési terve,
dc) a megvalósításhoz szükséges források pénzügyi ütemterve, a végrehajtásért felelős szervezetek és közreműködők,
dd) a végrehajtás módja és feltételrendszere, ellenőrzési rendszere,
de) az eredményesség vizsgálata és értékelése,
df) a környezeti értékelés,
dg) a teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása;
e) a megyei operatív programnak a megye felelősségén túlmutató fejlesztési igényeinek leírása: azokat az intézkedéseket és fontosabb projekteket írja le, melyek a megye stratégiai programjának megvalósítása szempontjából fontos fejlesztési irányt képviselnek, de megvalósításuk nem a megye operatív programjának kompetenciájába esik, hanem igényként fogalmazódik meg országos vagy ágazati programok irányába.
A kötelező tartalmi elemként elkészítendő területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat környezeti szempontú elemzésének minősül a hivatkozott Korm. rendelet értelmében az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet alapján elkészített környezeti értékelés.
A fenti tartalmú területi terveket a megyei közgyűlés a 218/2009. (X.6.) Korm. rendeletben előírt 45 napos államigazgatási egyeztetés lefolytatását követően, határozattal fogadja el. Előtte azonban szükséges beszerezni a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalását. Az állásfoglalást a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter az állásfoglalást kérő irat beérkezését követő 30 napon belül adja ki. Ha e határidőn belül nem történik meg az állásfoglalás kiadása, úgy az állásfoglalást egyetértőnek kell tekinteni.
Az elfogadott megyei területfejlesztési koncepciót és megyei területfejlesztési programot a megyei önkormányzat a Lechner Lajos Tudásközpont által működtetett online felületen teszi elérhetővé mindenki számára.
Zala Megyei Önkormányzat
8900-Zalaegerszeg, Kosztolányi út 10.
Telefon: +3692500711
E-mail: elnok@zalamegye.hu
Tárhely: Zalaszám Informatika Kft.
info@zalaszam.hu
Adatkezelés
Legfrissebb hírek
Horvát-magyar határmenti megyék találkozója
2018-12-20
Üzleti reggeli a Lenti OTP-nél
2018-12-17
Tematikus találkozó Komáromban
2018-12-15
Oldalak
Hírek
Megyei Önkormányzat
Megye
Turizmus
Aloldalak
Magyar
© 2018 - Zala Megyei Önkormányzat - Minden jog fenntartva
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomBővebben...
