Az épület egyik legkorábbi és majdnem teljesen épen megmaradt premontrei apátsági templom, amit a francia építőműhely hozott létre az 1230 körüli, román épületet kora gótikus-gótikus stílusban kiépítve.

Türje nevezetessége a középkori kolostor épületegyüttese. Az épület egyik legkorábbi és majdnem teljesen épen megmaradt premontrei apátsági templom, amit a francia építőműhely hozott létre az 1230 körüli, román épületet kora gótikus-gótikus stílusban kiépítve.
Türje Zala megye északkeleti részén a Zala kanyarulatától kissé keletre, a Keszthelyi-hegységet a Kemenesháttól elválasztó árok síkságán fekszik.

A község a Boba–Őrihodos vasútvonalon egy megállóhellyel rendelkezik, ahol Zalaegerszeg és Celldömölk között közlekedő személyvonatok, illetve pár budapesti gyorsvonat áll meg. A települést jelentősebb közút nem érinti, de minden irányból jól megközelíthető mellékutakon. Zalaszentgróttal sűrű autóbusz összeköttetésben áll. De rendszeresen járnak járatok Sümeg és Zalaegerszeg irányába is. Továbbá Budapest, Győr és Veszprém is közvetlenül elérhető a községből.

 
A templomhajó déli falában 1478-ból származó, kőkeretű, kovácsoltvas ajtós szentségház látható. A déli falon a vakolat alól középkori – a Szent László legenda egy jelenetét ábrázoló – freskó került elő. A mostani Magyarországon csak néhány helyen volt ismert eddig: Tereske, Ócsa, Vizsoly templomában és két Felső-Tisza vidéki templomban.

A XVI. században többször megrongálódott az épület és csak a XVIII. században állították helyre. Az átépítés következményeként a hajók félköríves záródását egyenesre alakították, s az északi oldalhoz kápolnát építettek, bejárata barokkos keretet kapott. Freskóit ekkor – 1761 és 1763 között – készítette Dorffmeister István. Az 1900-as renoválás során a freskók megújultak, de a mellékoltárok Dorffmeister-képeit a szombathelyi rendházba vitték.