Rizling: kicsit savanyú, de a miénk

“Magyarország borvidékei és borútjai” térkép
2015-02-23
Pupos Kálmán pincészete – Szigliget
2015-02-23

Rizling: kicsit savanyú, de a miénk

Laikus borozóként gyakran hallhatjuk a pult túloldaláról: – Rizlingből jó lesz? – és ha magyar kocsmában járunk, ilyenkor az Olaszrizlingre kell gondolnunk. Összefoglaljuk, mit is kell tudni erről a csaknem-hungarikumról.
A legmagyarabb olasz

Képzett borbarátok jogosan vonhatnak kérdőre a címbeli megfogalmazásért, hiszen például a Rajnai és az Olaszrizlingnek vajmi kevés a köze egymáshoz. Hasonló elnevezésük mögött nemhogy karakterbeli hasonlóság, még származásbeli összefüggés sincs. A rizling elnevezés – a magyar kocsmákat kivéve – az egész világon a Rajnai rizlinget illeti, ez az egyik legismertebb fehér szőlőfajta. Elsősorban Európában termelik, inkább a kontinens északi vidékein.

Bár a Rajnai Magyarországon is több helyen előfordul, a termelt mennyiséget tekintve meg sem közelíti névrokonát, az Olaszrizlinget. Ez utóbbi a fehér borszőlők legelterjedtebb faja nálunk, csaknem hatezer hektáron termesztik. Olasz- vagy Franciaországból került hozzánk a tizenkilencedik században, és a filoxéravész után, elsősorban rendkívül jó ellenálló képessége miatt. Mondhatjuk rá, hogy igazi kelet-európai fajta, Ausztriát kivéve a tőlünk keletre eső vidékeken foglalkoznak vele.

Nem vagyunk könnyű helyzetben ha az Olaszrizlinget mint bort kell jellemeznünk. Még a legtöbb helyen idézett meghatározás is elég bizonytalan képet fest róla: “Ha nagy minőségű, rezedára emlékeztet. Savai finomak, a termőhelytől, évjárattól nagyban függenek, de mindenképpen szelídebbek, mint a Rajnai rizling savai.” Azon túl, hogy a rezedáról legtöbbünknek legfeljebb Krúdy Rezeda Kázmérja jut eszünkbe, az sem könnyíti meg dolgunkat, hogy Magyarország összes borvidékén termelik ezt a fajtát, így ahány rizling, annyiféle.

Jobb sorsra érdemes

Hugh Johnson, a világ legolvasottabb borkritikusa szerint az olaszrizling “csak szeretne rizling lenni”, és ez általában jól jellemzi a határainkon túli megítélését (talán Ausztriát kivéve, ahol szintén széles körben termelik). Az olaszrizlingről alkotott kép nálunk, Magyarországon sem túl fényes; Juhász Gyula borszakértő megítélése szerint az olaszrizling ma a “kommersz” száraz fehér bor szinonimája. Megfogalmazása találó, napi tapasztalat, hogy az italkimérésekben sok esetben bármilyen száraz folyóbort rizlingként adnak. A köztudatban tehát elsősorban mint a mennyiségi fogyasztók itala gyökeresedett meg, illetve az elsőszámú fröccsborként tartják számon.

A borkedvelők között persze hallani történeteket Balaton- és Somló-környéki kalandozásokról, kis pincékben tett látogatásokról, ahol mennyei borokat kóstolhattak, de átlagfogyasztó számára az olaszrizling kapcsán nem ugrik be igazán nagy név. Szakértőnk szerint az olaszrizling jelenlegi mostoha megítélése ellenére alkalmas lehetne egy igazán magyar minőségi bor, a “Magyar Száraz Fehér” címére, ehhez azonban kemény termelői munkára és nem utolsósorban komoly marketingtevékenységre volna szükség.

Minőségi rizlingek

Mivel olcsó fajta nincs, csak olcsó bor, az olaszrizlingek minőségét tekintve is nagy a szórás. A boltba járó fogyasztó az alsó polcos rizlingektől a minőségi borokig széles kínálatból válogathat. A hipermarketek mellett az igazán jó borok kedvelőjének több választási lehetősége is van. A magyar kínálatból kiemelkedik például a csopaki Jásdi pince, a Szent Orbán Pince (Badacsony), a Scheller Szőlőbirtok (Balaton-felvidék), Légli Ottó (Balatonboglár) borai. Melléjük sorolható az egri borvidék néhány termelője, Gál Lajos vagy Thummerer Vilmos is.

Az alábbiakban a nem túl drága, egy-kétezer forint közötti árfekvésű, megítélésünk szerint igazán jó rizlingekből gyűjtöttünk össze néhányat.

Szeremley Rizling 2006
A korábban Szemelt Rizling néven ismert badacsonyi bort már több fórumon méltatták. Ismert borász, jól kitalált design, elérhető ár. A bevált recepten csak annyit változtattak, hogy a névből kimaradt a Szemelt jelző. A többi ugyanaz: a borvidékre jellemző karakter, a bazalt és a balatoni mikroklíma adta egyedi íz- és illatvilág.

Figula Olaszrizling 2007

Remek balatonfüredi olaszrizling. Friss, citrusos-zöld almás illatok és zamatok, az évjáratnak köszönhetően egy kicsit vastagabb test, árnyalatnyi, fajtajelleges kesernye a végén.

Gellavilla Olaszrizling 2006

Az első két évjárat után optimálisan beérett, lágyabb savú szőlőből készült bor Balatonszőlősről. Friss és intenzív illat, finoman gyümölcsös, kellemes, harmonikus ízvilág.

Jásdi Csopaki Rizling 2007
Kerek, lágy, harmonikus csopaki bor. 2007-től, mint csopaki rizling, eredetvédett.

Sebestyén Olaszrizling 2006

Igazán szép egyensúlyban lévő, száraz szekszárdi bor, amely az október végére teljesen beérett, a Cinka és Ivánvölgy dűlőkben szüretelt, acéltartályban erjesztett gyümölcsből készült. Az orrban telt, trópusi illat, a szájban mediterrán, érett gyümölcsök íze.

Gere Olaszrizling 2007
Visszafogott, gyümölcsös illat, kicsit vastagabb test és lágyabb savak, összességében tiszta, egyenes bor.

forrás: balaton.hu