Növényzet és állatvilág

A megyében barangolva domborzatának erőteljes tagoltsága, a talaj változatos összetétele, a kedvező csapadékviszonyok következtében rendkívül gazdag, sokszínű növénytakarót és állatvilágot találunk. Régebben bükkösök, tölgyesek, kiterjedt erdei fenyvesek borították a felszínt. Északi részét a göcseji fenyőrégióhoz soroljuk, délebbre a bükktáj következik. Itt őshonosnak számít a gyertyán, a kocsánytalan tölgy, a csertölgy, a gesztenye, a juhar, a kislevelű hárs, a magaskőris és a mézgás éger.
A termőhelyi adottságok mindegyik régióban nagyon kedvezőek a gombák számára, melyek az előző századokban a lakosság élelmezésében is fontos szerepet játszottak. Gyűjtésük ma már elsősorban kirándulási cél.
Az őz- és a szarvasállomány gazdasági-idegenforgalmi szempontból is számottevő. Az erdők nyújtotta jó búvóhely, a bőséges táplálék, valamint az erdők gazdáinak szakszerű tevékenysége következtében messze földön híressé vált a zalai szarva. Trófeáik szépségét több világbajnoki aranyérem is bizonyítja.

A megye szárazabb keleti dombjait a Déli-Pannonhát erdei uralják. A jellegzetes észak-déli irányú völgyek lapályain nagy kiterjedésű ligeterdők váltakoznak láperdőkkel. A lápok-mocsarak területe a múlt század óta lecsökkent, de maradványainak változatos növényvilága nemcsak turisztikai, hanem tudományos, biológiai értékeket is jelentenek.
A Keszthelyi-hegység mészkő- és dolomithegyein gazdag melegkedvelő növényzet található, igen sok szubmediterrán és néhány igazi mediterrán növénnyel.

A megye növény- és állatvilágának szegényedése a XX. Századra érzékelhetővé vált. A folyamat visszafordítása, de legalább lassítása érdekében számos területet hatósági védelem alá helyzetek. A Kis-Balaton szigorúan óvott, újabban meg is növelt területének sekély vize a mocsári növények széles sorának, valamint a kócsaknak, kormoránnak, kanalasgémnek s számos állatfajnak nyújt zavartalan életet. Szentgyörgyvölgy környékének tájvédelmi körzetté nyilvánított erdős tája jórészt megőrizte természetes állapotát. Zömmel erdeifenyves állományában évszázadokra visszamenően paraszti szálaló erdőgazdálkodás folyt, így az aljnövényzet is folyamatosan azonos körülmények között élhetett.
Tátika várának Kisfaludy Sándor által megénekelt környékén az ősbükkös védett. Előkészületben van a Keszthelyi-hegység egy részének oltalom alá helyezése. Zalakomártól nem messze, Kápolnapusztán sikerült megőrizni hazánk egyetlen bivalyrezervátumát.
Nemcsak szegényedik, hanem gyarapodik is a hazai növények sora. A kastélyparkok már a XVIII. Század óta befogadták Amerika és Ázsia egzotikus fáit, újabban a budafapusztai, a zalaegerszegi (csácsi) arborétumban is gyökeret eresztettek távoli földrészek cserjéi. A Hévízi-tó tündérrózsáit mindössze 100 éve telepítette ise Lovassí Sándor. Emlékét ezért őrzi tábla a hévízi fedett fürdő falán.

(Barangolás Zalai Tájakon. – Zalaegerszeg: Zalatour, a Zala Megyei Önkormányzat támogatásával)