Kistolmácsi tó

Letenyétől  7 km-re, Zalaegerszeg felől érkezve Bázakerettye után található a hangulatos Kistolmács, melynek határában csodaszép kis tó várja a turistákat. A tó változatos halállománya remek szórakozást nyújt a horgászoknak. Elsősorban ponty, amur, kárász és keszegfélék a fogható fajok, ragadozók közül pedig a csuka és a süllő.

A víz melletti erdőben kirándulhatnak a vállalkozó kedvűek, aki pedig több napot szeretne eltölteni itt, sátrat verhet a tó melletti kempingben, ahol grillezhet, bográcsozhat kedvére.

A 11,2 hektáros  nagyságú tavat a Zalai Erdő-és Fafeldolgozó Gazdaság létesítette 1989-ben , mégpedig annak okán, hogy  szeizmikus robbantás során  olajkutatás közben forrás tört fel a földből. Ez a forrás táplálja mindmáig a tározót, a közeli patak mellett.  A tó a Csömödér- Kistolmács között közlekedő személyszállító erdei kisvasút egyik végállomása.

– nr –

A vasút építése 1918-ban kezdődött a Csömödér és Szentpéterfölde közötti szakaszon. Ezzel összeköttetést teremtettek a csömödéri fűrészüzem és az Eszterházy-hitbizomány erdőterületei között. Kezdetben lóvontatású, majd 1922-ben áttérnek a gőzvontatásra. Ekkor érkezett ide az 1917-ben gyártott Muki, és a Mátravasútról az 1918-ban gyártott Karcsi nevű gőzmozdony. A század első felében folyamatosan épülnek a szárnyvonalak. 1920-ban a Pördefölde – Hosszú-rét, 1922-ben Törösznek–Oltárc. 1930-ban Bázakerettye környékén olajat találtak, így bővült a szállítani kívánt áruk palettája. 1945-ben a fűrészüzemmel együtt állami kézbe került.

A menetrendszerű személyszállítás 1954-ben kezdőtött meg a Csömödér–Kistolmács közötti 18 km-es szakaszon. 1962-ben szerezték be az első dízelmozdonyt, ami a ma is közlekedő C–50-esek egyike volt. 1965-ben a napi használatból végleg kivonták a gőzmozdonyokat. Az 1970-es években kevés figyelmet fordítottak a karbantartásra, így a vasútüzem állaga egyre romlott. Szerencsére még idejében rájöttek, hogy ezen a tájon még mindig ez a legolcsóbb szállítási eszköz. Az 1980-as években megkezdődött a vágányok felújítása, és ezzel egy máig is tartó fejlesztési program. Először a meglévő síneket cserélték a 7 kg/folyóméteresről 18 kg/folyóméteresre, így nagyobb teherbírású lett a pálya. Ennek köszönhetően már 32 km-en szállítja rendszeresen az utasokat a kisvasút.

2002-ben megépült a Lenti – Csömödér között lévő szakasz, ezzel 109 km-esre bővült a használható vágányok hossza.

Magyarországon talán ez az egyetlen olyan kisvasút, minek a fő árbevételi forrása még mindig az árufuvarozás. A tehervonatok a kitermelés helyéről szállítják a fát Csömödérre vagy Lentibe, általában C–50-es mozdonyokkal. Az Mk48-as mozdonyok többnyire Lenti és Csömödér között dolgoznak.

A kisvasút végállomása Kistolmácson

(wikipedia)