Honfoglaláskori timpanon Zalaháshágyon

Ahogy az egész Dunántúl, úgy szűkebb környezetünk is bővelkedik az elrejtett, ősi emlékekben. Bármerre jár az ember az Őrségben,  a Göcsejben mindig találni egy kis falut egy régi templommal, régi idők emlékezetének őrzőjeként.  Zalaháshágy nemrégiben felújított temploma is őriz egy ilyen titkot.
Zalaháshágyot először 1328-ban említ okirat, neve a környékbeli hársakra utal.. A templom a falu közepén áll, egy kis domb tetején.  A XIII. század második felében, a tatár pusztítás utáni országépítés idején készült, de az 1200-as évek végén két irányban megnagyobbították. Ekkor épült nyugati tornya is, mögötte a kegyúri karzattal.
Rómer Flóris bencés szerzetes tanár (1815–1889), lappangó régiségeink úttörő felkutatója az 1860-as évek elején a zalai tájakon járt szemleúton. Elsőként vizsgálta szakértő szemmel a falusi templomokat, próbálta kihámozni a későbbi átépítések alól a középkori részleteket. A Vasárnapi Újság 1863. évfolyamában Archeológiai levél Zala megyéből címmel készített úti beszámolót, amelyben ismertette többek közt a háshágyi plébániatemplomot, és leírta az épület belső falában másodlagosan elhelyezett domborművet. A román kori faragott kő eredetileg a templomhajó déli oldalán lévő bejárat félköríves oromzatát díszítette, és a Nyugat-Dunántúl időbeli rokon emlékein több helyütt látható Agnus Dei – Isten báránya – szimbólumot ábrázolja. 1975 nyarán, a templom részleges tatarozásakor ellátogatott Zalaháshágyra Entz Géza művészettörténész-professzor (1913–1993) a kőszobrász szakértővel együtt megszemlélni a becses faragványt. Elhatározták, hogy kiemelik a falból, áthelyezik méltó és jobban látható helyre, ám a műemléképület helyreállítására végül nem jutott elég pénz.
zalahashagy
Bérczi Szaniszló eurázsiai rajzgyűjteménye
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
A templomot az 1500-as évek derekán a protestánsok foglalták el. A katolikusok csak 1737-ben kapták vissza egyházukat, közben a törökök elpusztították a falut, lerombolták a várat és a templomot is. Egy 1690-ben kelt vizitációs jegyzőkönyv szerint a szentélynek és a toronynak csak romjai maradtak. Az 1746-ban megkezdett újjáépítés során készült barokk szentély egyforma széles a hajóval, tőle diadalív választja el, keleti végét egyenes harántfal zárja le. A délről hozzá csatlakozó sekrestye a XIX. század végi renováláskor készült, ekkor nyitottak új bejáratot a hajó déli oldalán, és falazták be a román kori kapuzatot. (flag magazin)
A templom igazi különlegessége a  sárkányos-állatfigurás félköríves timpanon, mely egykor a déli kaput díszíthette. Ilyen jellegű ábrázolás nagyon kevés van Európában, de Eurázsia keleti tájain sokfelé megtalálhatók Mongóliáig, Kínáig és Japánig is.  Ismert a két sárkány figurája a viking művészetben is. Az ú.n. Attila szablya vércsatorna berakása is szemközti sárkányokat ábrázol.
A gyönyörűen felújított zalaháshágyi templomot a domborművel, mindenképp érdemes megtekinteni!
– nr –