Egregyi templom – Hévíz

A ma Hévíz részét képező Egregy régóta lakott terület. A templom közvetlen környékén is római emlékek kerültek elő. A középkorban is falu volt. A török időkben elpusztult, majd a XVII. században német telepesek élesztették újjá. Az egregyi szőlőhegy tetején áll a XIII. századi, Árpád-kori műemlék templom és a templom körüli temető. A szép műemlék környezetéből kilátás nyílik a közeli dombvonulatokra, a szőlőtermő parcellákra és beépített lejtőkre.

 

KONICA MINOLTA DIGITAL CAMERA
Temploma a 13. század második negyedében épülhetett, első okleveles adata 1341-ből származik. Eszerint patronája Alexandriai Szent Katalin. A 16-17. században erőssen megsérült, 1731 tavaszán újították meg. Új titulusa Szent Magdolna lett. A 19. század közepén újra renoválták, ekkor a torony alatt nyitottak új bejáratot, déli kapuját befalazták. 1912-ben Lux Kálmán tervei szerint renoválták, a torony alatti bejáratot ekkor befalazták, újra helyreállították a déli kaput.

 

egregy2

 

egregy4
Az épület a falusi román kori templomok egyik legjobb állapotban megmaradt, kiválló példája. Homlokzata előtt áll kettős és hármas ikerablakokkal megnyitott tornya, amelynek a sisakja – háromszögű oldaloromzatokkal – kőből készült. Egyenes záródású szentélye keskenyebb, mint a majdnem négyzetes hajó. A hajón is a szentélyen is festett fríz látható a párkány alatt. A hajó déli falában nyíló kapun át juthatunk az egyhajós belsőbe. A hajót sík deszkamennyezet, a szentélyt dongaboltozat fedi. A szentély falán középkori falfestés nyomai láthatók.
egregy3