Barlahida, a csend szigete

Látnivalók sorozatunkban ezúttal egy elrejtettségében gyönyörű kistelepülést mutatunk be, Barlahidát. A valaha élénk társadalmi életet élő falu, a zalai protestantizmus egyik központja volt, hiszen az innen betelepülő lutheránus lakosság hozta létre az egerszegi evangélikus egyházközséget.

A település a Göcsej domboldalain, a Cserta patak partján fekszik. A falu szeres település, azaz egy domb tetején fekszik. Északról Nagylengyel – Zalaegerszeg, délről pedig Nova felől közelíthető meg. Autóbuszok kötik össze Lentivel és Zalaegerszeggel.

OLYMPUS DIGITAL CAMERATrianon

Barlahida első említése 1394-ből való. A 15. század során sokszor cserélt gazdát, illetve sokat vitázott a környező településekkel, így komolyabb fejlődés nem volt tapasztalható ebben az időszakban. A könnyen elérhető települést a törökök sokszor megtámadták a 16. században, így 1600-ra már teljesen elpusztult, 1727-ben még mindig lakatlanként van számon tartva. Az 1750-es években szlovének telepítették be ismét Barlahidát, azonban a 19. század közepére átvették a magyar szokásokat, illetve a magyar nyelvet. E sorok szerzőjének ősei is ebben a községben rótták a poros utcákat és ültek ki estéként a házak elé a kispadokra. Hosszú nagyszülői történetek szóltak a mélyen tisztelt és őszintén szeretett községről…

A II. világháborút megelőző hosszú időszakban színes egyházi és társadalmi élet volt a településen, működött a legény- és a leányegylet, ifjúsági házat, templomot építettek a lakosok. Aztán Rákosi, majd Kádár országlása idején az addig elzárt településről sokan vándoroltak el, így lakosságszáma a harmadára esett vissza. Megszűnt az iskola és jött minden, aminek jönnie kellett…Zalaegerszeg Kertvárosában egy „kis Barlahida” jött létre a betelepülőkből.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Ritka, hogy egy település látnivalói közé soroljuk a temetőt, Barlahidán azonban olyan gyönyörű kilátás nyílik a holtak kertjéből a környező vidékre, hogy érdemes néhány pillanatra belépni.

A másik nevezetesség a kisfalvakban még manapság is ritka Trianon szoborcsoport, Hadnagy György alkotása. A szobor központi motívuma az országanya, aki mély fájdalommal arcán pillant le az embertelen módon szétszakított Nagy-Magyarországra, s közben talán azon gondolkozik, mikor ébred már az alvó oroszlán….


– nr –

OLYMPUS DIGITAL CAMERAVadászház

barlahida3Evangélikus templom