Kerékpárral a Balaton körül

Kehidakustány – Örvényes hegy – Zalacsány túra
2015-02-23
Túrák a Keszthelyi helységben 2. – Festetics és Berzsenyi kilátó
2015-02-23

Kerékpárral a Balaton körül

2002 óta minden kiránduló könnyedén körbetekerheti a Balatont. Nem kell más ehhez, mint egy jó bicikli, néhány napi szállás vagy sátor, no és persze akarat. A kíváncsiskodó útközben bejárhatja hazánk legnagyobb tava környékét. Az út természeti adottságokban, történelmi értékekben és népi hagyományokban egyaránt bővelkedik.
A több mint 200 km-es Balatoni bringakörúthoz (BBR) a környező vidékekre vezető túrák csatlakoznak.
A csodálatos túra főbb állomásai:Balatonfenyves

A 2260 lakosú Balatonfenyves a Nagyberek szíve, a védetté nyilvánított Fehérvízi-láp előtt, közvetlenül a tó partjára épült. A filoxéra homokos talajon nem él meg, ezért parcellázták szőlőültetvények céljára a Fonyód és Balatonkeresztúr közötti homokos, addig hasznosítatlan 318 holdnyi területet. A munkálatokat gróf Széchenyi Imre kiváló mezőgazdász kezdeményezte és irányította.

A somogyi és a zalai gazdáknak kedvezményesen bérbe adott birtokokon 1896-ban, a millennium évében szüreteltek először. Ezt az időpontot tekintik az itteniek községük születési évének. A területet az idetelepített fenyveserdő miatt már 1912-től Balatonfenyvesnek nevezték. A harmincas évektől Fenyves nyaralóteleppé vált.

Balatonfenyves nevezetessége a keskeny nyomtávú kisvasút, mely a Nagyberek belsejébe viszi a látogatókat. A településen található az egyetlen fedett lovarda a Balaton mellett. Itt nemzetközi lovas versenyeket is rendeznek, a turisták számára azonban a berki tereplovaglások és kocsizások jelentenek maradandó élményt.

bfenyves

Nagy-BerekA Kis-Balatonnal rokon ez a 22 ezer holdnyi nádas, zsombékos, vadvízi terület. Az idegen számára kiismerhetetlen Nagy-Berekben nádfalakkal rejtett homokos szigetek, tavacskák jöttek létre. Régebben a Balaton-part ezen a részen jóval délebbre húzódott. A tó hullámzása révén idesodort homok felhalmozódása révén kialakult az a homokgát, amely elhatárolta a déli öblöt a tó mélyebb medrétől. Így alakult ki a Kis-Balatonnal rokon Nagy-berek. A nádasok, zsombékosok közti szigetecskék – az azt ismerőknek – rendszeres menedéket nyújtottak a veszélyes időkben.

A Nagy-berek két nagy részre különült: a keletire (Fonyód és Balatonboglár között) és a nyugatira (Fonyódtól Balatonkeresztúrig). Az állami gazdaság jövedelmezőbb ágazatba, a lótenyésztésbe, majd a vadgazdálkodásba fogott. Így alakult ki a rendszerváltás után a Hubertus Bt. A társaság ma 22 ezer hektáron folytat növénytermesztési, állattenyésztési, erdő- és vadgazdálkodási, valamint turisztikai tevékenységet.  A részben természetvédelmi területen az ökológiai egyensúly fenntartására törekszenek.

Balatonberény

Balatonberény – a Balaton déli partján fekvő népszerű üdülőhely tiszta, gondozott szabad- és naturista stranddal, horgászási-, lovaglási-, kerékpározási-, sportolási-, szórakozási lehetőségekkel, kellemes vendéglőkkel, büfékkel, igazi ételkülönlegességekkel és balatoni borokkal csalogatja vendégeit.

A községnek kiépített és szabad strandja is van. A falu közepén alakult ki az üdülőközpont, itt található a fizetős strand. A falu keleti partszakaszán a lassan mélyülő szabad strand, déli felén a nagy népszerűségnek örvendő naturista strand várja a fürdőzőket.

A strandok területén a kikapcsolódás számos formáját kipróbálhatjuk: van itt óriáscsúszda, vízibicikli kölcsönző, és strand-röplabdapálya is. A Balaton partján található sportcentrumban teniszpályák, futballpályák gondoskodnak a változatos mozgásról. A községet átszelő balatoni kerékpárút nagyszámban vonzza a kétkeréken érkező vendégeket.

Fenékpuszta (Valcum)

A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak. A római korban a provinciát átszelő az adriai Aquileiaból Aquincumba (Óbuda) és a Sopianae (Pécs) irányából Savaria (Szombathely) felé haladó utak a fenékpusztai átkelőnél keresztezték egymást. A IV. században felépült a fenékpusztai erőd. 433-tól a hunok fennhatósága alá került a Dunántúl, majd a keleti gótok lettek e terület urai. Thiudimer nevű királyuk a fenékpusztai erődöt választotta székhelyéül. Később a Dunántúl az avar birodalom része lett.

Az avarok segédnépként keresztény vallású lakosságot telepítettek a környékre, akiknek sajátos anyagműveltségét Keszthely-kultúrának nevezi a régészeti kutatás. Ellentétben a többi pannóniai erőddel, a fenékpusztai a népvándorlás korában is használatban volt. Feltehetően a honfoglaló magyarok pusztították el.

Balatonederics

A település kedvelt üdülőhely, környékén kiváló vadász- és horgászhelyek találhatók. Helyi kuriózum a szafari parkkal körülvett Afrika-múzeum.Balatonedericset Veszprém megye tóparti szakaszának nyugati kapujaként tartják számon. Fölé magasodik a Keszthelyi-hegység, a Balaton innen mindössze másfél kilométerre található.

A régészeti leletek szerint a vidéken már az ősidőkben éltek emberek. A templom környékén valaha római település volt. A magyarság jelenlétére 1214-től van írásos emlék: akkor Edelichként említik.
A település a környék természeti adottságainak köszönhetően keresett nyaralóhely. Látnivalói között első helyen a dr. Nagy Endre, a neves Afrika-vadász által létrehozott múzeum említhető, amelyben különleges trófeák, valamint tanzániai néprajzi gyűjtemény látható.

A falu határában nemrégiben fedezték fel a Dunántúl egyik legnagyobb cseppkőbarlangját, a Csodabogyós-barlangot, ahová a szafaripark mellett vezető gyalogösvényen lehet eljutni.A helyi népi építészet hagyományait idézik a másfél-két évszázaddal ezelőtt épült présházak a balatonedericsi pincesoron.Balatonederics a 71-es úton, vagy vasúton a Balatonszentgyörgy-Tapolca vonalon közelíthető meg.

bederics

Sümeg

Sümeg a Balaton egyik kapuja. Nevezetessége a vár, amely 270 méter magasságban emelkedik a város fölé.A település a Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál fekszik, út és vasútvonal vezet innen a Balatonhoz.

Sümeg történelme az újkőkorban kezdődik. Egy megtalált ókeresztény bazilika alapfalai azt mutatják: e térség mindig lakott hely volt. A várostól délre, a Mogyorós-dombon talált őskori kovakőbánya leletei geológiai kiállításon láthatók.

Sümeget első alkalommal 1292-ben említi oklevél, 1318-ban pedig már a várról is említést tesznek. Jelentősége a mohácsi csata után nőtt meg, amikor Veszprém 1552-ben elfoglalása után ide költözött a püspökség. A város a török birtokába került, csaknem teljesen el is pusztult, de a vár a püspöké maradt. A török kiűzése után, 1701-ben tűzvész pusztított, amelyet követően Széchenyi Pál püspök elrendelte, hogy a városfalakon belül csak kőből szabad a házakat építeni; ennek köszönhető a mai városközpont szépsége, hangulata.

Nagy építkezéseket folytatott a városban a XVIII. század közepén Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, aki egy időre ismét idehozta az egyházmegye központját. Ma is a város egyik legszebb épülete az 1748 és 1755 között emelt püspöki palota. A palota építésének idején élő Kisfaludy Sándor költő, Sümeg jeles szülötte, pedig a Dunántúl egyik szellemi központjává emelte a kisvárost.

Sümeg 1907-ben elveszítette a városi rangját, s csak 1984-ben nyerte vissza. A település megközelíthető közúton: a 8-as útról Jánosháza után letérünk déli irányban a 84-es útra.; vasúton: a Tapolca-Celldömölk vonalon.

sumeg

Szigliget

A Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között fekvő félszigeten, számos vulkanikus dombon terül el a falu.Régészeti leletek szerint már a kőkorban és bronzkorban is lakott volt, és kelta, római illetve avar sírleletek is kerültek elő. A XII. századból több írásos sőt épített emlék (Avasi-templomrom) is maradt ránk. Neve (Sziget-liget; Zeg-Ligeth) korábbi sziget mivoltát őrzi, területe csak a XIX. században, a Balaton lecsapolásával változott a mai félsziget formára.

A 239 méter magas Várhegy köré települt Ófalu. A domboldal kanyargós utcácskái mellett nádtetős házak őrzik a múlt századok hangulatát – nem véletlen, hogy számos a magyar költőt is megihletett e táj varázsa.
A 19. század elején épült klasszicista Esterházy-kastély és 9,2 hektáros arborétuma ma a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Szigligeti Alkotóháza néven működik.

szigliget

Badacsony

A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik. A csaknem kerek hegy kerülete 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1–1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m. Oldalát 280 méteres magasságig – szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas – különféle laza üledékek borítják, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből [1]. A hegyről a déli parton fekvő Fonyódra illetve Fonyód–Alsóbélatelepre látunk rá.

Révfülöp

A festői szépségű közkedvelt üdülőhely a 274m magas Fülöp-hegy déli lábánál húzódik, amely a Káli-medence déli bejárata is egyben. A túlsó part közelsége miatt ősi révhely, melynek első írásos említése 1211-ből származik.

A virágzó középkori települést a törökök 1548 körül elpusztították, s Révfülöp ezt követően lakatlan terület, majd Kővágóörs szőlőhegyeként gyéren lakott puszta lett. A révközlekedés 1752-ben indult újra, s 1779-ben révházról is tudósít a korabeli forrás. A villa- és üdülőtulajdonosok 1899-ben megalakították a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesületet, amelynek településfejlesztő tevékenysége révén üdülőhellyé, majd 1943-ban önállóvá vált Révfülöp. Ettől kezdve egy máig ívelő, dinamikus fejlődés jellemzi. Révfülöp központja a szigeti és császtai földnyelv között helyezkedik el. A vasútállomással szemben találjuk a középkori Fülöp falu XIII. századi, vörös homokkőből emelt templomának romjait. Révfülöp központja ma a forgalmas kikötő és környéke, a század elején emelt eklektikus épületekkel, a bazársorral, pecsenyesütőkkel, borozókkal. De itt áll a Közösségi Ház is, melyben a Honismereti Gyűjtemény látványos hely- és fürdőtörténeti kiállításában gyönyörködhet a látogató.

Az épületben kapott helyet a rangos művészek képzőművészeti tárlatainak helyet adó Tóparti Galéria is. A nemrég átadott impozáns Evangélikus Oktatási Központ nemcsak kulturális rendezvényeknek ad otthont, hanem konferenciaturizmust erősíti. A hegyoldal nyaralókkal, faverandás polgári villákkal tarkított szőlős lankáin termelik gondos helyi gazdák a neves író, Hamvas Béla által is méltán dicsért igazi barátság- és házasságbort. Cholnoky Jenő jeles földrajztudós egykori véleménye szerint pedig “…a révfülöpi Fülöp-hegyről nyílik a világ egyik legszebb tája. Vannak magasabb hegyek, nagyobb vizek, de ahol a vulkáni kúpok csodás sokasága találkozik a széles víztükörrel, hát ilyet alig találunk a világon.”

A pompás látványról az újonnan épült Millenniumi kilátóból körbetekintve győződhet meg a kételkedő. Révfülöp környéke páratlanul gazdag kirándulási lehetőségekben is. A közeli Káli-medence tájvédelmi körzetében természeti ritkaságok gazdag növény- és madárvilág, a falvakban pedig néprajzi-történeti érdekességek és kulturális programok csábítják a látogatókat. Akárcsak a medence különlegességei, Révfülöp látnivalói is feledhetetlenek: a parti séták szépsége, a faverendás polgári villák bája, s a hegyről nyíló lenyűgöző panoráma kedves és maradandó emlék minden vendég számára.

revfulop

TihanyTihany Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten.A mai település ezen kívül abban tűnik ki a többi magyar település közül, hogy az elmúlt években itt volt a legmagasabb egy főre eső jövedelem, és országosan itt a legmagasabbak az ingatlanárak.

A tihanyi apátsági templom homlokzata a faluból.Híres, ma már csak emlékként meglévő adottsága volt a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely az apátsági templom és a visszhang domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták.Tihany nevének eredete valószínűleg a szláv csend („tyiho”) szóban keresendő.

A félsziget alapzatát a sárgás-fehér pannon homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villanak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Errre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel.

A felső-pannon tenger képződményeiben egyre homokosabb a rétegsor, az előrenyomuló víz beterítette a mai középhegységek peremzónáit. A mintegy 40-50 m vastag rétegben találhatók meg a híres kecskekörmök (Congeria ungulacaprae-k). Tihanyban a klasszikus lelőhely a gödrösi agyagbánya volt. Ezeket ma már nem mossa partra a víz, mert a partot kikövezték. Csak a népi monda örzi a vízbe veszett kecskenyáj történetét.

tihany

Csopak

A Balaton keleti medencéjének északi partján fekszik, Balatonfüred (pontosabban az ahhoz csatolt Balatonarács) és Paloznak között. Vasúton a Székesfehérvár-Tapolca közti északi-parti vonalon közelíthető meg, vasútállomással rendelkezik. Közúton Budapest felől az M7-es autópályáról a balatonvilágosi csomópontban letérve a 71-es főúton, illetve a 8-as főútról Veszprémnél letérve a 73-as főúton érhető el. A Veszprémet a Balatonnal összekötő festői Nosztori-völgy szájánál fekszik.

A ‘Csopak’ név először 1277-ben fordul elő (Chopok formában) egy veszprémi káptalani oklevélben. A név jelentéséről megoszlanak a vélemények; egyes feltételezések szerint Árpád fejedelem Sopok nevű vitézének nevéből ered, aki adományként kapta volna ezt a területet a honfoglalás után. Más feltevés szerint a szó bolgár-török eredetű, és egy halfajtát jelentett; ismét mások szláv eredtűnek tartják. Kövesd neve Cuesth-ként már 1121-ben előfordul egy oklevélben, mely ottani szőlők adományozásáról szól.

Balatonföldvár

A 2300 állandó lakosú város a Balaton-part egyik legrendezettebb, parkokkal és virágokkal díszített üdülőhelye.

Balatonföldvár történetének fontos emléke a vaskorban emelt földvár, a hely névadója. A régészeti leletek szerint a Kr. e. IV. században kelták éltek e vidéken, délről földsánc, északról a Magaspart szakadéka és a tó védte erősségüket. A XVIII-XIX. században Földvár-puszta néven jelezték a térképen és a Széchenyi-család birtokainak része volt. Széchenyi Dénes 1872-ben határozta el, hogy a gyönyörű, lakatlan területen fürdőtelepet létesít. Az első szálloda 1895-ben épült fel, a fürdőtelep hivatalos megnyitására 1896-ban került sor. Ebben az időben már több mint 40 csodaszép villa gyönyörködtette a vendégeket. Balatonföldvár pompás környezete Spur István uradalmi mérnök és Schilhán József uradalmi kertész munkáját dicséri.

A hajókikötőt és az 1200 méter hosszú parti sétányt az 1900-es évek legelején adták át. Balatonföldvár századfordulón épített villái patinás hangulatot árasztanak, közülük 47 helyi védelem alatt áll. A legrégibb épületek a Petőfi utcában láthatók. A platánfákkal övezett Kvassay sétány a Balaton-part egyik legszebb területe. A kikötő a hazai vitorlázás egyik fellegvára, a közepén lévő Galamb-sziget anyagát a tó kotrásából gyűjtötték össze. A löszfal tetején futó Kelta sétányról csodás kilátás nyílik a szemközti Tihanyi-félszigetre, és a tó mindkét medencéjére. Itt láthatók a kelta vársánc maradványai is.

Balatonszárszó

A terület már a neolitikum korában is lakott volt. A falut elsőként 1082-ben említik. Neve a Szárazaszó (száraz völgy) szóból ered. Az aszó régi magyar szó, jelentése völgy. Az eredeti Szárazaszó névből egyszerejtéssel egyszerűsödött a mai alak. 1922 óta Balatonszárszó a neve. A 13. században már temploma is volt.

A faluban a tihanyi apátságnak és a fehérvári káptalannak voltak birtokai. Egy 1368-as oklevél a veszprémi káptalan itteni birtokait említi. A középkori település nem a mai helyén állt, mivel a Balaton gyakori vízszintingadozása többször elöntötte a völgyet. A régészeti leletek nagy részét 2001-ben találták meg, autópályaépítéskor. A török időkben Magyar Bálint birtokai közé tartozott. A szárszói jobbágyok a töröknek és a magyar földesuraknak is adóztak. A lakosság létszáma drasztikusan lecsökkent. 1701-ben 17 kálvinista jobbágyot számláltak össze. Szárszó a Rákóczi szabadságharcot követő nyugalmasabb időben költözött a mai helyére.

Az 1745. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv 89 katolikus, 165 református és 8 evangélikusról számolt be. A középkori templom köveit az 1810-ben épült klasszicizáló ízlésű református templom építéséhez használták föl.Itt lett öngyilkos József Attila 1937-ben. Itt rendezték a népi mozgalom nevezetes „szárszói találkozóját” 1943-ban.

bszarszo

BalatonboglárA szőlő és bor nemzetközi városa -, a Balatonboglári Borvidék szakmai központja. A határában lévő dombokat szépen gondozott szőlőültetvények borítják. A Dél-balatoni Borút Egyesület a szervezett borturizmust szolgálja. Balatonboglár környéke 6000 éve lakott, magyar okirat 1211-ben említi először a nevét. A török időkben a település elnéptelenedett. 1752-ben már újra életre kelt és ismét működött a rév is Boglár és Révfülöp között. Az első csavargőzös hajó, a 6 tonna vízkiszorítású Balaton 1872-ben kezdte meg rendszeres járatait a két szemközti település között. 1904-ben megalakult az első fürdőegylet, Boglárt 1912-ben gyógyfürdőnek nyilvánították, ekkor készült el a vasútállomás közelében az új kikötő. Varga Béla – a nemzetgyűlés későbbi elnöke – fiatal plébánosként templom és művelődési ház építését kezdeményezte. Az utóbbiban működött a II. világháború idején a lengyel menekültek gimnáziuma. A lengyelek mellett a franciákat is befogadták a balatonbogláriak. A központban álló katolikus templomot 1932-ben építették. A templom fölött magasodó Várdomb feketefenyővel beültetett természetvédelmi terület.

Fonyód

A Balatonból kiemelkedő vulkanikus eredetű hegyeit már az őskori népek lakták. Aztán a rómaiak, majd a népvándorlás korának különböző törzsei. Az elmúlt évezredek alatt sokszor vált lakatlanná, majd népesült be újra. A településről az első írásos említés László király összeíró levelében Funoldi néven, 1082-ben kelt. A középkorban zsombékos, nádas, sásos mocsár közepén álló vára, élén a törökverő palonai Magyar Bálint kapitánnyal messze földön híres sasfészek volt. A törökkel vívott másfél évszázados harcokban a település teljesen elpusztult, lakatlan vidékké vált. Az élet a 18. század második felében kezdett visszatérni. A fejlődést ösztönözte az 1861-ben megépült déli vasút. 1905-ben vált önálló kisközséggé, majd 1928-ban nagyközséggé. 1989-ben nyerte el a városi rangot.

Látnivalók:
Műemlékek:Cölöpvár,Földvár-Fonyódi várhegy.móló, 200 éves présház, Református templom
Múzeum, kiállítás: Kripta villa, Mini Galéria, Villa galéria
Természeti érték: Sipos-hegy, Vár-hegy
Szobrok: Balatoni szél,Ember- pár, Szaplonczay Manó emlékoszlop
fonyod

Somogyvár

A történelmi hagyomány szerint Géza fejedelem halálakor Koppány vezérnek a mai Somogyvár területén vagy a közelében volt a vezéri szállása, és innen indultak lázadó csapatai Veszprém ostromára 997-ben. A Kupa-várhegyen végzett ásatások, amelyek során a vár teljes belső területét feltárták, azonban egyértelműen bizonyították, hogy a Kupa-várhegy nem lehetett Koppány székhelye. A feltárás során kiderült, hogy az 1091-ben Szent László király által felszentelt Szent Egyed bencés monostor körül valószínűleg csak a 12. században épült várfal. A 11. századi rétegek alatt közvetlenül bronzkori réteget találtak. A király által Franciaországból behívott bencés szerzetesek számára 1091 és 1095 között építtetett apátság a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt, tiszta lombardiai román stílusban építve hozzávetőleg 2.5 hektáron terült el. Az apátság szerzeteseit a Saint Gilles-i apátság küldte Magyarországra. Valamennyien franciák voltak, az alapítás után még hosszú időn át minden barátot Franciaországból küldtek ide. Az apátságban a középkor jelentős kultikus és kulturális központja alakult ki, s az 1220-as évektől már hiteleshelyi levéltárként is működött.

A királyi birtokon létesített épületegyüttes egyúttal ispánsági központ, azaz vármegyeszékhely szerepet is betöltött. A somogyvári királyi vár 1163-tól gyakran szerepelt okleveleinkben. A 13. század végén Henrik fia Miklós foglalta el, akitől rövid idő után III. András király szerezte vissza. Luxemburgi Zsigmond király 1410-ben királyi városként adományozta Marczali Miklósnak és Dénesnek. Ekkorra a vár már romos állapotba került, melyet a Marczaliak sem építettek újjá, és ezután sem szerepel okleveleinkben.

Az 1474-ben kötött örökösödési szerződés alapján a Báthoriakat iktatták be Somogyvár település és tartozékainak birtokába, melyre 1495-ben királyi adományt is kaptak. Később az enyingi Török család birtokába került a terület.

A kolostort és a templomot hozzávetőlegesen a 16. század első feléig használta a rend. A török veszély erősödésével, a Mohácsi verség után végvárrá kezdték átépíteni a templomot és a kolostorépületet. A főkapukat, ablakokat befalazták, a templomtornyokból bástyákat alakítottak ki. A nyugati homlokzat elé egy kisebb őrtorony épült. Az 1543-ban ideérkező török csapatok azonban megostromolták és kifosztották az apátságot. A szerzetesek később nem tértek vissza. A törökök erődítményül használtak az épületeket egy darabig, majd az egykor pompás kolostorépület és a hatalmas templom lassan az enyészeté lett.

A török hódoltság idején szerb határőröket (iflákokat) telepítettek le a településen, akik az őslakosokkal szemben kedvezményekben részesültek. A törökök kiűzése után 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul a települést, amely egészen a 20. századig a család birtokában maradt.

1914-ben Somogyvárnak 2299 római katolikus vallású lakosa volt.

1972-ben kezdték meg az apátság régészeti feltárását. A munkák közel két évtizedig tartottak. Az alapítás 900. évfordulóján, 1991-ben nyitották meg a romokat a látogatók előtt.

Nevezetességei

Széchenyi kastély főbejárata
1091-ben felszentelt Szent Egyed bencés apátság romjai
Széchenyi-kastély
Szentesica forrás

Buzsák

A több mint 500 éves település virágzó hagyományai, építészeti látnivalói, hagyományos rendezvényei jelentős idegenforgalmi vonzerővel bírnak. A 15- 16. században nagy számú dalmát, ill. illír, horvát nemzetiségű család telepedett le a területen, és az általuk hozott tradíciók átfonták az itt élők életét. Kialakult egy olyan jellegzetes kultúra, amely csak erre a közösségre jellemző.

Háromféle ősi hímzést- a kék- piros, vagy fekete- piros fonallal varrt “vézást”, a “rátétest” és a sok színben pompázó “boszorkányost” – ma is varrják a falu asszonyai. Bárki megnézheti a szebbnél szebb darabokat, hiszen nyáron, az utcán 8-10 asszony is hímez egy- egy csoportban.

buzsak

A legszebb darabok mindhárom féle hímzésből az 1997- ben épült Faluház állandó kiállításán és a Tájház múzeumában egész évben megtekinthetők.A település legrégebbi műemléke az egyhajós, félköríves szentélyű, román kori Fehér Kápolna, amely egy Akts nevű, elpusztult középkori település plébániatemploma volt. 1704- ben készült, faragott szőlőindás, reneszánsz faoltára jelenleg a római katolikus templomban tekinthető meg. A katolikus templomot 1791- ben szentelték fel, gazdag buzsáki hímzéssel készült miseruha és oltárterítő gyűjteménye országszerte ismert.

A János- hegyi pincesor műemlék, nádfedeles pincéiben a gazdák gyönyörű természeti környezetben kínálják boraikat.

A Pünkösdi Találkozón és a Buzsáki Búcsún folklórműsorok és népművészeti vásár, a Szüreti Napokon borbíró választás, borverseny és szüreti felvonulás várja a községbe látogatókat. Az ősi dal- és tánckultúrát a Hagyományőrző Népi Együttes és az asszonykórus fellépésein ismerhetjük meg.

A Buzsáktól 5 km- re található Csisztafürdőt 42 °C- os ásványi anyagokban gazdag hidrokarbonátos kénes gyógyhatású melegvize miatt sokan keresik fel.

– nr – 

forrás: bmgyika.baranya.hu

balatonkerekpar2