IDEJE ZÖLD JELZÉST ADNI A CETC-ROUTE65 FOLYOSÓNAK

A 21. század kihívásai a közlekedésben
2015-02-11
CETC Route 65 – útvonal tengerekhez
2015-02-11

IDEJE ZÖLD JELZÉST ADNI A CETC-ROUTE65 FOLYOSÓNAK

Manninger Jenő, a Közép-Európai Közlekedési Folyosó Kezdeményezés Transzregionális Kormányzó Bizottságának elnökeként 2009. október 13-án nyitja meg a „Zöldebb és intelligensebb közlekedés” című konferenciát Brüsszelben, melyet a Visegrádi Alap Standard Grant Programja is támogatásra érdemesnek talált.

A résztvevő 6 közép-európai ország 11 régiója által képviselt, 2004-ben alakult Közép-Európai Közlekedési Korridor (CETC-Route65) kezdeményezés célja a Baltikumot és az Adriai-tenger térségét összekötő észak-déli irányú új, multimodális közlekedési folyosó létrehozása.
Manninger Jenő köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy egy Közép-Európai alulról építkező kezdeményezés ügye eljutott Európa fővárosába, s lehetőséget kapott, hogy az európai döntéshozók is megismerhessék.
A konferencia apropóját az adta, hogy Európai Unióban most zajlik a Transz-Európai Közlekedési Hálózatok (TEN-T) középtávú felülvizsgálata. Az Európai Bizottság 2010-ben dönt az új átfogó infrastruktúra hálózatról, a finanszírozott kiemelt projektekről és a TEN-T finanszírozás kérdésköréről. Erre a revízióra azért van szükség, hogy a TEN-T politika (iránymutatások és pénzügyi eszközök) megfelelhessen a 2010-2020 közötti évtized új elvárásainak. Az Európai Unió közlekedési politikája tehát közösségi szemléletben, egységes rendszerben kívánja fejleszteni a 27 nemzeti hálózatot, megteremtve közöttük az optimális munkamegosztást és összekapcsolásuk lehetőségét is. A kibővített Európának szüksége van új stratégiai irányokra, mint pl. a hiányzó észak-déli folyosók kiépítése.
Nem titkolt célja a jelenleg Zala megye által elnökölt kezdeményezésnek, hogy a CETC-Route65 közlekedési tengely teljes szakasza a TEN-T 2010. évi felülvizsgálata során, mint hivatalos észak-déli hálózati elem a Transz Európai Hálózat részévé váljon. A Közép-Európai Közlekedési Folyosó régióinak képviselői mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ez a folyosó kiépüljön.

A Zala Megyei Közgyűlés elnöke előadásában rámutat arra a Zala megyét is érintő közlekedési problémára is, mely jól szemlélteti az Európai Unió jelen hálózati struktúrájának egyik fő hibáját. Történetesen arra a tényre, hogy a Nyugat-dunántúli Régiónkban létezik ugyan gyorsforgalmi útszakasz kettő is (M1 és M7 autópályák), de azok mindegyike kelet-nyugat irányú, így nem tudják kiszolgálni azt az észak-déli irányultságú 100 %-os forgalomnövekedést, mely az Európai Unió 2004-es bővítése után következett be nálunk. Ennek a növekedésnek egyik oka az Ausztriában bevezetett úthasználati politika, a másik oka pedig az az elmúlt időszakban Szlovákiában végbement nagyarányú, főleg az autógyártást érintő ipartelepítés, mely rendkívüli szállítói, beszállítói tevékenységét az Adriai kikötők és Olaszország irányába bonyolítja le. Ezen a magyarországi szakaszon átlagosan napi több, mint 5000 tehergépjármű is áthalad településeink központján, anélkül, hogy a megfelelő teherbírású infrastruktúra rendelkezésre állna. Nyilvánvaló, hogy erre a problémára is csak az észak-déli folyosó kiépítése jelenthet megoldást.
Manninger Jenő úgy véli ez a régiónkat érintő problémakör, vagyis az észak-déli közlekedési folyosó hiánya az egész CETC térség gondja is egyben, melyre csak az Uniós segítséggel találhatunk megoldást.

Az M9 és 86 os autóút Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Szombathely Csorna szakasza része a tervezett európai közlekedési folyósónak ahol egyrészt ki kelll építeni végig egy településeket elkerülő autóutat mely nem feltétlenül autópálya hanem lehet különösen a dombos helyeken környezetbe jobban illeszkedő , egyuttal olcsóbb 2×2 sávos autóút is, másrészt dijpolikával és vasuti fejlesztésekkel a teherforgalom egy részét a vasútra kell terelni. A jelenlegi folyosót felértékeli az is hogy Horvátország uniós csatlakozása 2011 janártól bármikor megtörténhet.
A konferenciának is célja s azért veszünk benne részt, hogy a közlekedési folyosót elismertessük, növeljük az esélyét az uniós támogatásnak és a fejlesztések minél előbb kerüljenek be a magyar uniós fejlesztési közlekedési programokba. Célunk, hogy minél előbb épülhessen a Szombathely-Nagykanizsa autóút , tereljék át a teherforgalomból a kamionok egy részét vasútra, s lehessen intercity Nagykanizsától Győrig, Sopronig.

Összegezve, az európai újraegyesítés teljességéhez hozzájárul a csatlakozó országok közötti jobb közlekedési kapcsolat létrehozása, ez egyúttal a meglévő hálózat hiányzó elemének megteremtését jelenti. A multimodális folyosóban gondolkodás, a környezetbarát közlekedésfejlesztés, a kisrégiók jobb összekapcsolása jelentősen javíthatja az ott élők életfeltételeit. Szlovákia és Horvátország között, Magyarország területén, az itt fekvő megyék területén is ilyen fejlesztésre van szükség, javítva a közlekedési kapcsolatok minőségét, de egyúttal jelentősen csökkentve az itt található települések környezeti terhelését, tehát nem autópálya építésben gondolkodunk, hanem a vasúti kapcsolatok korszerű megteremtésén a közúti közlekedést érintően pedig környezethez illeszkedő településeket elkerülő forgalombiztonságot nagymértékben növelő autóutakon.

Nagy Tibor térségfejlesztési ügyek koordinátora – Zala Megyei Közgyűlés Hivatala

20091014_cetc500

A CETC-Route65 elnevezés a közlekedési folyosó európai számozásából (E65), valamint az Egyesült Államokbeli ROUTE 66 brand ismertségéből tevődött össze.