Együnk medvehagymát!

A zalai erdők jellegzetes növénye a medvehagyma. Vadfoghagyma, sásihagyma, poszhagyma névvel is illetik.  Fiatal hajtásai helyenként szőnyegszerűen borítják be a talajt. Levelei világoszöldek, hosszú, lándzsa alakúak és fényesek. Egy-egy nagyobb populáció jellegzetes, foghagymához hasonló illata már messziről érezhető.
Ez különbözteti meg a gyöngyvirág levelétől, aminek nincs illata, viszont mérgező! Hatalmas területen nő Zalaszántó közelében, a Tátika vára alatt. Közvetlenül a vár alatt azonban nem szedhető, mivel természetvédelmi terület.

A leveleket tavasszal, fiatal állapotban szedik, a hagymát ősszel. Gyógyhatását tekintve a foghagymához hasonlítható, de annál jóval erősebb hatóerővel bír. Vértisztító, tisztítja a vesét és a hólyagot. Csökkenti magas vérnyomást, szorulás és hasmenés ellen kiváló.  Kedvezően hat a gyomorra, a bélrendszerre, krónikus, a szédülést, fejfájást enyhíti. A medvehagyma boros kivonatának keringésjavító hatása tizenkétszerese a fokhagymáénak.

Rengetegféleképpen felhasználható. Leveleit apróra vágva vajkrémet készíthetünk belőle, tehetjük simán szendvicshez, adhatjuk sültekhez, pörköltekhez. Készíthetünk belőle salátát majonézes-kefíres formában vagy gyümölcsecettel, esetleg kis növényi olajjal. Bármilyen hús vagy köret mellé kitűnő. Főzeléknek is finom. Jó étvágyat!

– nr –

medvehagyma1