Az híres Cserszegi Fűszeres

“Minden borban kis angyal lakik…”
2015-02-23
“Magyarország borvidékei és borútjai” térkép
2015-02-23

Az híres Cserszegi Fűszeres

Egy valódi hírnévre szert tett, Zalából származó szőlő- és borfajta. Bakonyi Károly szőlőnemesítő munkájának eredménye, amely ismertté tette Cserszegtomaj nevét. Azóta ültetik mindenhová és termesztik mindenhol, de a legfinomabbá talán a Kunság mezein érlelődik.

A fajtát 1960-ban Bakonyi Károly keresztezte az Irsai Olivér és a Piros Tramini szőlőfajtákból. Hosszú évekig tartó kísérletezés és vizsgálat előzte meg a fajta születését, és azt, hogy a bor piacra kerüljön. A Cserszegi Fűszerest előállító kísérletnek az volt a célja, hogy egy olyan szőlőfajtát nyerjenek, amely amellett, hogy finom bort ad, két másik kikötésnek is megfelel: egy – jól bírja a téli hideget, kettő – hamar érik. Ezekből már következik is, hogy ezt a szőlőfajtát inkább az ország északabbi felébe szánták, ahol kevesebb a napfény, hamarabb jön az ősz, és hidegebbek a telek.

A fajtának nem volt rögtön átütő sikere, csak imitt-amott telepítgették. Majd jött két kemény tél: az 1984-85-ös és a 1986-87-es. A szőlőnek ugyanis alapesetben szüksége van a téli hidegre, mert ez pihenésre kényszeríti. A túl nagy hideg és túl hosszú fagy azonban kárt tehet a növényekben. Amennyiben pedig tömegesen fordul elő ilyen mértékű fagykár, a szőlész valószínűleg erősen elgondolkozik rajta, hogy érdemes-e oda ugyanazt a szőlőfajtát ültetni, ami egyszer már kifagyott. Ha pedig úgy dönt, hogy nem, akkor talán érdemes egy olyat keresni, amelyik kevésbé valószínű, hogy ezt tenné. Na ekkor került a figyelem középpontjába a Bianka fajtával együtt a Cserszegi is.
cserszegi2
Fürtje közepes méretű, alakja kúpos, vállas, közepesen tömött vagy laza (átlag tömege 150 g). Bogyói kicsik, gömbölyűek, az érés kezdetén húspiros színűek, majd kifakulva az érés végére inkább borostyánszínűek, vékony de szívós héjúak, lédúsak. Ízük gyengén fűszeres, harmonikus, tartós. Korán fakad, virágzik és érik de a szüretelésre csak szeptember második felébe kerül sor. Növekedési erélye közepes, a kondícionális állapotra ügyelni kell. 10-12 t/ha termés hozására szakszerű műveléssel hosszú távon képes. Kevés másodtermést hoz. A biztonságosan beérő termés cukortartalma eléri, sőt gyakran meghaladja a a 18 mustfokot. A must savtartalma 8-10 g/l között változik, nem lágyul le. Fajtajelleges illatú fűszeres zamatú. A téli fagyokkal szembeni tűrőképessége kiemelkedő, ezért a síkvidéki szőlő termesztés megbízható fajtájává vált. A szárazságra viszont érzékeny, ilyen viszonyok között mérsékelten kell terhelni, különben fonnyadni kezd. A rothadásnak viszonylag ellenáll.Alkalmas a magasművelésű tőkeformákra de a tőkék terhelését fokozott figyelemmel kell kísérni, hogy a túlterhelés elkerülhető legyen. 6-8 rügy/négyzetm rügyterheléssel kielégítően terem. A terhelést hosszúcsapokon illetve félszálvesszőkön célszerű elosztani. Nem nevel sűrű lombot, mérsékelt zöldmunkával tőkéi kézben tarthatók. Termése nem rothad. Bora fajtajelleges illatú, fűszeres zamatú, harmonikus savtartalmú, extrákban gazdag,ami önmagába vagy házasított formában értékes lehet.
A szőlőt sok helyen termelik, de igazi otthona a Kunság, fantasztikus ízeket képes kihozni belőle a magyar rónaság. A cserszegi egyik legnagyobb előnye, hogy úgy tud lendületes és illatos lenni, hogy közben szép egyensúlyban marad a bor. Magyarossági termőterülete: 3.060 ha. Hideg sültek, saláták, grill ételek, ragu levesek, hideg halakhoz, pástétomokhoz kiváló.Fürtje középnagy, kúpos, gyengén vállas, közepesen tömött Bogyói húspirosak, héjuk vékony. Lényeredékük jó.. Érési ideje: szeptember vége. Tőkéje közepes növekedésű, jó termőképességű. Cukortermelése közepes vagy jó. Fagytűrése kiemelkedően jó. Peronoszpóra-érzékenysége számos vinifer-alfajtáénál kisebb, rothadás-ellenállósága is jelentős. Beérési mustfoka 19-20. Bora illatos, jellegzetesen fűszeres zamatú, kemény karakterű. Kitűnő házasításra is.

– nr –

forrás: wikipédia