Zala megye legnagyobb vízi paradicsoma a Kis-Balaton. Fekete István klasszikus regényeinek, (Tüskevár és a Téli berek) színhelye fokozottan védett, területe 14.745 hektár. Legnagyobb része csak kísérővel és engedéllyel látogatható, gyönyőrű szigete, a Kányavári sziget azonban szabadon bejárható, akár kerékpárról is megismerhetjük a gazdag madárvilágot. A 30 km-es útvonal sok érdekességet rejt: bivalyrezervátumot, tanösvényt, a Kis-Balaton házat, Ciril és Metód emlékhelyét. Zalavártól Sármellék - Alsópáhok irányában a Balaton fővárosába, Keszthelyre érünk.
A zalavár-zalaszabari töltés, műút is látogatható, két oldalán illetve a Zala folyó partja mellett a horgászat is engedélyezett. . A 30 km-es útvonal sok érdekességet rejt: bivalyrezervátumot, tanösvényt, a Kis-Balaton házat, Ciril és Metód emlékhelyét. Zalavártól Sármellék - Alsópáhok irányában a Balaton fővárosába, Keszthelyre érünk.
Kis-Balaton csak 1834 óta létezik, akkoriban építettek hidat rá fenékpusztánál, valamikor a Balaton öble volt, amelyet egy 3 km széles csatorna kapcsolt a tóhoz. Hajdan ez volt az ország legnagyobb madárparadicsoma, amíg a területet le nem csapolták..A 19. században a mind sekélyebb öblöt leválasztották a tóról, majd pedig a Zalát szabályozták – a terület ezért rohamosan töltődni kezdett. Miután a Zala folyó vizét közvetlenül a Balatonba vezették, kiestek az addig vízszűrő és hordaléklerakó szerepét betöltő nádasok.
A 20. század elején pedig – termőterületet remélve – megindították a teljes lecsapolást. Már majdnem odaveszett az egykori madárparadicsom, amikor a múlt század nyolcvanas éveiben észbe kaptak a szakemberek és elkezdték a Kis-Balaton környezet- és természetvédelmi szempontú helyreállítását. 1979-től kezdődtek a változások, amikor hazánk csatlakozott a nemzetközi jelentőségű vadvizek védelméről szóló Ramsari egyezményhez. Nemsokára megkezdődött a tó rehabilitációja és megépült a 4 kilóméter széles víztároló, amely 22 kilóméter hosszan szegélyezi a Zala folyót, így az hordalékát a balatonba érkezés előtt lerakhatja
A Kis-Balaton növényzetét a különféle lápi növénytársulások jellemzik. A hatalmas nyílt vízterület körül, és a szigeteken éger- és fűzlápok, zsombékos-sásos társulások, mocsárrétek, nagy kiterjedésű nádasok találhatók. Ritka, veszélyeztetett növényfajai a lápi csalán, a kálmos, a kis holdruta.
A terület állatvilágának gerincét a madarak adják. A Kis-Balatonon és környékén kétszázötven madárfajt számláltak – gyakorlatilag a szikes tavakhoz kötődő vízimadarak kivételével szinte valamennyi hazai nádi és vízimadár megtalálható itt –, száztíz itt is fészkel, ebből huszonhét fokozottan védett. De jár ide táplálkozni a somogyi erdőkből réti sas, időszakonként megjelenik a halászsas is, a hamvas rétihéja és a réti fülesbagoly pedig fészkelő. Madárvonulás idején madarak tízezrei zsivatolnak a területen.
A halfajok közül tömeges a máshol ritka réti csík és lápi póc. Szinte minden hazai halfaj megtalálható. Kítünő élőhelyet talál a ponty, az arany- és ezüstkárász, a csuka, a balin, süllő, compó. A nádasok ritka emlőse a patkányfejű pocok gyakori a vidra, a nyuszt és a hermelin. Rovar- és alsóbbrendű faunája pedig még ennél is gazdagabb képet mutat, köztük olyan fajokkal is, amelyek Magyarországon, vagy egész Európában csak itt fordulnak elő.
A mocsárvilág létrejöttének az emberi beavatkozáson kívül más oka is volt, a Zala folyó iszap- és hordaléklerakódása, amely ma már 3-4 méter vastagságú, és az eltőzegesedés. A sekélyvizű Kis-Balaton egykor 60 km2 területű vízfelülete mára mindössze fél km2-re zsugorodott víztükrét fehér tündérrózsák díszítik, körülöttük pedig sárga tavirózsák virítanak. Ez utóbbiakat a népnyelv kevésbé elegánsan vízitöknek is nevezi.
A Kis-Balaton telepítésre alkalmas területein a fásító erdészek ligeteket alakítanak ki. Az őshonos fűz-, nyár-, égerfák, kocsányostölgy- és szilfaligetek egyre szaporodnak, szebbé, hangulatosabbá teszik a tájat, fészkelőhelyei a madaraknak.
A Kis-Balaton fokozottan védett területeire csak előzetes engedéllyel lehet bemenni. Engedélykérés és időpontegyeztetés a fenékpusztai kutatóházban intézhető a 83/315-341-es telefonszámon. A természetvédelmi terület egy elbűvölő része, a Kányavári-sziget - a fotósok és a horgászok nagy örömére - a közönség előtt is nyitva áll.
A millennium évében Zalavár - Várszigeten nyitotta meg kapuit a Kis-Balaton Ház, amely bemutatja a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer természeti értékeit, a Balaton vízminőségének védelmében betöltött szerepét, szemléleti a térség történeti és néprajzi vonatkozásait, értékeit.
A Kis-Balaton Házba lépve az előtérben a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer működését többféle üzemmódban bemutató terepasztal látható. A földszint első kiállítóterme időutazásra invitálja a látogatókat.
A séta elején kis fahídnál régészeti feltárással megnyitott sírhelyek, majd Karoling-kori gazdasági épület belső szerkezete látható. A IX. században épült vár és bazilikák eredeti állapotát maketten és grafikán tekinthetik meg az érdeklődők. Helyet kapott a Kis- Balaton víz alatti világát bemutató dioráma is. Tovább haladva a látogatók a nádi élet sajátos eszközeivel, tárgyaival ismerkedhetnek meg. Szkok Iván festőművész képei pedig a természetet varázsolják elénk. A "sötétség leple alatt" ismerkedhet meg a látogató a mocsárvilág fényeivel, hangjaival, illatával. A másik földszinti teremben fénygrafikák, tablók és makettek segítségével bővebb ismereteket szerezhetünk a Vízvédelmi rendszerről.
Mikroszkóppal a Kis-Balaton szabad szemmel nem látható élőlényeit is vizsgálhatják az érdeklődők.
Sajdik Ferenc kedves karikatúrája információkat nyújt kicsiknek és nagyoknak a tápláléklánc folyamatáról.
A moziban filmek által nyerhet bepillantást a látogató a Kis-Balaton varázslatos világába, de ugyanígy megismerkedhet hazánk más, szépségekkel teli vizes élőhelyeivel (Balaton, Gemenc, Szigetköz, stb.), vagy akár a magyar vízgazdálkodás különleges eseményeivel is.
Az emeleten dioráma segítségével mutatjuk be a téli és nyári berek élővilágát. A
Kis-Balaton belső területe zárt, látogatása csak csoportosan, külön engedéllyel lehetséges. E terület egyedi világát a házban fotók sokasága érzékelteti, de magyar, német és angol nyelvű szöveges tablók is információkkal szolgálnak a térségről.
A Kis-Balaton Házba lépve az előtérben a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer működését többféle üzemmódban bemutató terepasztal látható. A földszint első kiállítóterme időutazásra invitálja a látogatókat.
A séta elején kis fahídnál régészeti feltárással megnyitott sírhelyek, majd Karoling-kori gazdasági épület belső szerkezete látható. A IX. században épült vár és bazilikák eredeti állapotát maketten és grafikán tekinthetik meg az érdeklődők. Helyet kapott a Kis- Balaton víz alatti világát bemutató dioráma is. Tovább haladva a látogatók a nádi élet sajátos eszközeivel, tárgyaival ismerkedhetnek meg. Szkok Iván festőművész képei pedig a természetet varázsolják elénk. A "sötétség leple alatt" ismerkedhet meg a látogató a mocsárvilág fényeivel, hangjaival, illatával. A másik földszinti teremben fénygrafikák, tablók és makettek segítségével bővebb ismereteket szerezhetünk a Vízvédelmi rendszerről.
Mikroszkóppal a Kis-Balaton szabad szemmel nem látható élőlényeit is vizsgálhatják az érdeklődők.
Sajdik Ferenc kedves karikatúrája információkat nyújt kicsiknek és nagyoknak a tápláléklánc folyamatáról.
A moziban filmek által nyerhet bepillantást a látogató a Kis-Balaton varázslatos világába, de ugyanígy megismerkedhet hazánk más, szépségekkel teli vizes élőhelyeivel (Balaton, Gemenc, Szigetköz, stb.), vagy akár a magyar vízgazdálkodás különleges eseményeivel is.
Az emeleten dioráma segítségével mutatjuk be a téli és nyári berek élővilágát. A
Kis-Balaton belső területe zárt, látogatása csak csoportosan, külön engedéllyel lehetséges. E terület egyedi világát a házban fotók sokasága érzékelteti, de magyar, német és angol nyelvű szöveges tablók is információkkal szolgálnak a térségről.
Forrás: zalaszam.hu/utikonyv
Cím: Zalavár-Vársziget
Nyitvatartás:
március 1-tõl október 31-ig
9-12 és 13-18 óra között
Hétfõ szünnap!
Információ: 83/710-002