A Zala Megyei Levéltár gondozásában, Zalaegerszeg és a Zala Megyei önkormányzat támogatásával jelent meg az a reprezentatív kötet, amely a zalaegerszegi Kvártélyház múltját és jelenét multatja be. A könyvet dr Gyimesi Endre Zalaegerszeg polgármestere, Manninger Jenő a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, Molnár András a Zala Megye Levéltár igazgatója és Kiss Gábor a megyei Könyvtár igazgatója mutatta be pénteken.

Zalaegerszeg egyik legrégebbi és leggazdagabb múltú középülete az úgynevezz "Kvártélyház", a Széchenyi tér 3-5. szám alatti, 1765-től 1928-ig, több fázisban felépített épülettömb, mely a 18-19. században a megyei tisztviselők szálláshelyéül szolgált, 1872-től 1950-ig pedig vármegyeházaként működött.

Amikor két évvel ezelőtt "Kvártélyház 2007" címmel nyári szabadtéri színház, illetve kulturális programsorozat indult az épület felújított udvarán, a szervezők megkeresték a levéltárat, hogy készítsünk egy rövid ismertetőt a Kvártélyház történetéről. Munkatársainknak akkor csak nagy üggyel-bajjal sikerült egy vázlatos írást összeállítani, mert kiderült, hogy e fontos, intézményünket is magában foglaló középület építésének és használatának történetét korábban senki sem kutatta.

2008 nyarán folytatódott - s remélhetőleg még hosszú évekig folytatódni fog - a Kvártélyház szabadtéri programsorozat, sőt udvarunk tavasszal előlépett az Egerszeg Fesztivál egyik rangos belvárosi helyszínévé is. E kulturális rendezvények adták az ötletet, hogy hozzájuk kapcsolódva, múzeológus szakemberek közreműködésével készítsük el, és képekkel gazdagon illusztrált kötetben adjuk közre a Kvártélyház történetét.

Könyvünk első három fejezete a kvártélyház, illetve vármegyeháza építésének és berendezésének történetét dolgozza fel 1765-től napjainkig, valamint bemutatja az épület többé-kevésbé rejtett műemléki és művészeti értékeit. A következő öt fejezet korszakonként, a reformkortól a 21. század elejéig - levéltárunk múltjára is kitérve - foglalja össze a Kvártélyház használatát, megemlékezve az itt történt nevezetes eseményekről és az itt megfordult jeles személyiségekről.

Záró fejezeteink az épület udvarának kulturális hasznosításáról szólnak, az 1981-es "Zenélő Udvar"-tól a "Kvártélyház 2008" évadig. Az egyes fejezeteket illusztráló képek az épület ma is látható értékeinek, jellegzetességeinek bemutatása mellett régi tárgyak  iratok, térképek, tervrajzok, metszetek, festmények, fotók és képeslapok reprodukcióinak segítségével idézik fel az itt történt egykori nevezetes eseményeket és keltik életre az itt megfordult jeles személyiségeket.

Könyvünk elkészítésének és kiadásának fő támogatója Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata volt az "Előmunkálatok Zalaegerszeg város monográfiájához 2007-2010" című kutatási program keretében. E segítségért, valamint a zalaegerszegi Millecentenáriumi Közalapítvány és a Zala Megyei Közgyűlés támogatásáért egyaránt köszönettel tartozunk!

Molnár András, a Zala Megyei Levéltár igazgatója

Zala Vármegye címere a nagytermet díszítette 1945-ig. Ma a jelenlegi Megyeháza Zala György termében látható