A Balatont és környékét - tájának szépségeit, válatozatosságát, az itt élt és élő emberek szokásait,hagyományőrző szerepüket stb. - ha csak az írásos emlékeket nézzük, sokan és sokféleképpen megírták, megénekelték. Vidámság, jó ízek és jó érzések emléke fűződik e tájhoz nemcsak azokban, akik ide kötődnek, hanem azokban is , akik a kikapcsolódás, az üdülés és pihenés vágyát valósítják meg, ha a tóhoz, vagy attól kissé távolabb eső vidékére utaznak.

Csak, kik itt élnek a tudói annak, mennyi munkával és vesződséggel jár a szőlő nevelése és drága nedűjének, a jófajta szőlőkből termelt boroknak a hordókba, palackokba juttatása.
Ez a könyv azon túl, hogy a finom borokat és a jó ételeket kedvelőknek szól, a hagyományok tiszteletére épít, és ez utóbbiak mellett érvel. Egy nemzet számára sok-sok nemzedék tudásának, hagyományainak, szellemi, kulturális örökségének ápolása kötelesség, világszerte elismertségének is záloga.

A "Hely Szelleme" meghatározó, írja a balatoni ételek és borok harmonizációjáról szóló e könyvében a borszimbolika-kutatásban nemzetközileg elismert szerző. Japánban a japán ősvallás, a sintó hittételei szerint a kamik, a hely isteni szellemei mindenütt megtalálhatók, de a legkedvencebb tartózkodási helyük a háborítatlan és a romlatlan természet. Különösen kedvelik a gyönyörű regényes tájakat, erdőket, hegyeket és az erdőkkel szegélyezett hegyi patakokat, tavakat.

Ahogy Eötvös Károly fogalmaz (Utazás a Balaton körül): "Nézz az égre s meglátod a Balatont, nézz a Balatonra s meglátod az eget. S a szél ha támad, a hullám is feltámad. Ugrál, játszik, kergeti egymást; cseveg, csattog, kiabál egymásra s ha neki melegedett, habos fürtökkel ékesíti fel homlokát. S ha leszállott a nap: uj fény, uj élet, uj ragyogás. Szép a hold az égen, de sokkal szebb a Balaton tükrében. Sosem felejtem el azt a pillanatot, a mikor én ezt a tündérországot megláttam.
Mi ez?
Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna. Valami önkénytelen kiáltás jött ajkamra. Aztán néztem, néztem, mereven néztem. Lelkemet bámulás, gyönyör, ihlet, kimondhatatlan érzés ragadta el. Sohase álmodtam ilyen szépséget. Sohase láttam, sohase hallottam, sohase olvastam ehhez hasonló tüneményt.Kúpok fénylő orommal, szőlőhegyek zölden ragyogva, erdők fekete foltjai, zöld mezők, arany vetések, száz falu, ezer hegyi hajlék, csárdák, malmok, útszéli sorfák, patakok, csatornák, magas bérczek, fehér házak, korhadt és mégis fényes várromok, Szentgyörgynek és Badacsonynak komoly fensége s az a Balaton, mintha rám nevetne s az a nádas, mintha nekem súgna-búgna s a látásnak messze határán égnek, földnek, Bakonynak, Tihanynak, tengervíznek édes ölelkezése, bizalmas összehajlása s mindez egymást kerülve, váltogatva, kergetve, egymással összejátszva s a hátam mögött nyugvó nap arany sugarával ragyogón fölékesítve: ím ez a kép rohanta meg lelkemet. A jelennek minden élettünete, ősalkotásai, emberkéznek apró szép dolgai együtt egymás mellett. Van-e még ily ragyogó foltja több a kerek világnak?
Nincs!
Badacsony, Szentgyörgy és Somlyó a szőlőhegyek mintája. Isten, mielőtt ezeket megalkotta, előbb a szobrászati tanfolyamokat elvégezte. Isteni lángelméje volt hozzá. S mikor ezt a hosszú gyakorlattal megedzette: akkor készíté e hegyeket. Mindegyik tökéletes szobormű. És egyuttal élő lény. Szerelmes, büszke és barátságos. Büszkeségét termetében, barátságát déli melegében, szerelmét borában érezi és nyujtja."

" Az erdélyi som és a hegyaljai furmint, az érmelléki bakator, az egri kadarka, a budai mézes, a somlyai rakszőlő, a balatonmelléki juhfarku, bajor és tulipiros föl nem található sehol. Illatos szőlőinkről nem is beszélek. Hol van ezek párja? Miért kellett ezeket a vizenyős izü francia, spanyol, olasz és rajnai fajtákkal fölcseréni?
Azt az embert, a ki először hozott be hozzánk franczia szőlővesszőt, eleven kellett volna feldarabolni s egy darabját minden szőlővidéken ijesztő például karóra huzni. S ezt cselekedni mindenkivel, a ki példáját követte."

A balatoni borgasztronómia a Balaton körzetében termelt borok és a Balaton környékére jellemző ételek (somogyi, zalai, veszprémi) harmonizációs szabályait írja le.

A szerző a balatoni borok és ételek egyeztetésének alapelveit, a somogyi, zalai és veszprémi tájjellegű konyhák és újonnan kidolgozott étel-összeállítások példáin keresztül mutatja be, tekintetbe véve a magyar szőlőfajták és borok történelmi értékrendjét, a magyar konyha hagyományait és a magyar gasztronómia megújulásának szükségességét.

A szerző Genfben alapított gasztronómiamarketinggel foglalkozó kutatóintézete (Institut de Recherches des Préferences Alimentaires) több neves francia, spanyol és svájci borvidék és élelmiszertermelő és forgalmazó vállalat stratégiáját dolgozta ki. A Nemzetközi Borakadémia tagjaként jelentős kutatásokat vezetett a borok és a különböző nemzeti konyhák harmonizációjának a kérdéseiről. Sokoldalú érdeklődése kiterjed a vallástörténet és a magyar őstörténet kutatására is.

Főbb művei: "A Sólyom embere", "A honfoglaláskori magyar fejedelmi konyha", "A magyar borok és ételek harmonizációja"

Balatoni borgasztronómia - Balaton és környéke - Somogy, Zala, Veszprém- tájjellegű és újonnan alkotott ételeinek és borainak harmonizációja / Cey-Bert Róbert Gyula
Magyar borok és borvidékek sorozat
Paginarum Kiadó, 2001.