822 lélek
	Polgármester	Vígh László Győző
	Körjegyző	Katona József
	Önkormányzat	8767 Felsőrajk, Kossuth u. 8. Tel.: 93/354-001 Fax: 93/554-019
	Körjegyzőség	8767 Felsőrajk, Kossuth u. 8. Tel.: 93/554-018 Fax: 93/554-019
	Törvényességi területfelelős	Dr. Füredi Mátyás ZM Közig. Hivatal 92/597-227

Történet

Felsőrajk már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Ásatások során avar kori temetőre bukkantak a jelenlegi falu északi részén. Rajk a szláv roj szóból származik, jelentése magyarul raj. Ezt a nevet egy család viselte, amely a Xll. századtól a XlX. századig élt itt és rendelkezett hatalmas földbirtokokkal. Ez a vidék nagyon mocsaras, ingoványos meglábolhatatlan terület volt, amely gazdag volt halban, vadban és vízi szárnyasokban. A község több elkülönített mocsárszigeten élt, amelyen nehéz volt a közlekedés, de nagy katonai jelentőséggel bírt. Tulajdonképpen a Principális csatorna megépítése után vált lakhatóvá a település.

1367-ben Szent Márton tiszteletére építettek templomot. A török időkben megnövekedett a község szerepe, hiszen az akkori Rajk a Nagykanizsáról Kapornakra, Kapornakról Egerszegre majd onnan Bécsbe menő marhahajtó út mellett feküdt. 1532-es török invázió után, az ott élők földvárat építettek. Az eredeti vár a ma Várhelynek nevezett részen állt. A várat dorongúttal kötötték össze és várárkot építettek köréje. Az alaprajza ismert, hiszen egy a XVl. században élt olasz hadmérnök Giulio Turcko felmérése jelenleg is fennmaradt. A vár építését 1550 körül kezdték el.

Ugyancsak a XVl. században épült a felsőrajki egyházközség Szent Anna Temploma. Az akkori templom a török támadások idején teljesen megsemmisült. A templom mai formáját 1867-es kiegyezés után alakították ki. A templom bejárata felett található az évszám, 1879, amikor véglegesen elkészült. Az 1900-as híres egyéniségei közé tartozott Rajki Zsigmond Kapornak egyik főbírája. Ő maga is támogatta az 1848-49-es szabadságharcot, melyben résztvett. Tiszteletére a felsőrajki sírkertben a helyi polgárok 16 hársfát ültettek, valamint a Faluház udvarán egy vörösmárvány emlékművet állítottak 1998-ban.

Továbbiakban, a sírkertben kapott elhelyezést az első világháborúban elesett hősi halottak emlékműve melyet 1950-ben állítottak fel, valamint Cser Károly szobrászművész szuronyos katona című szobra is. A falu életében a nagyobb fejlődés a kiegyezés után indult meg. Akkor épült a Várhelynek nevezett falurészben a Vésey család kastélya, amelyet 1950-es években teljesen lebontottak. Ebben az időben épült még a Bakó kastély is, amely jelenleg, mint Művelődési Ház működik. 1924-ben épült a ma is meglévő egyházi kezelésben lévő általások iskola, amelyet akkor Szent Imréről neveztek el.

A Várhelyi kastélyban a Plósz család lakott. A család egyik felmenője, Plósz Sándor, a jogtudományok doktora, 1900 és 1905 között a magyar kormány igazságügy minisztere volt.

Anyai ágon meg kell említeni Hérics Tóth Jenő nevét mint az Erjedéstani Intézet alapítóját. E Közép-Európa szerte ismert tudós ember, 1949-ben halt meg, és a felsőrajki temetőben nyugszik. ARajkiak mint az élesztő feltalálóját tartják számon.

Község szülötte Rassy Tibor muzeológus, aki kutatta a község múltját és nagyon sok helytörténeti anyagot gyűjtött össze.

1961-ben a község lakossága közel 1400 fő volt, a felsőrajki iskolába a három faluból Pötrétéről, Alsórajkról, Felsőrajkról 300-an jártak. 1961 volt a népesség, gyarapodásának csúcspontja, hiszen a XX. század elejétől folyamatosan gyarapodott a település, majd a továbbiakban csökkent. A település a 80-as évektől folyamatos változásokon és fejlődéseken ment keresztül.

A már meglévő orvosi rendelőt felújították, a védőnői lakást és az óvoda épületét is nagymértékben átalakították, korszerűsítették. 1990-94 között épült Felsőrajkon két szolgálati lakás. 1996-tól 3 alkalommal kapta meg a település a "Virágos Magyarországért Mozgalom" által meghirdetett díjat.

1997-ben Vigh László polgármester ötlete alapján elkezdődtek a Rajki Vár felépítésének munkálatai. Az építkezés mintegy másfél évet vett igénybe. Az épület körül egy várárkot ástak és a várárokból kikerülő földből emeltek falat a várnak, a vár négy nagy sarkára figyelő őrtornyot készítettek, bejárathoz egy felhúzható fahidat, valamint egy kétszintes bejárati kaput. A vár belsejében kialakításra került egy 11x18 méteres előadótér, valamint egy 500 néző befogadására alkalmas nézőtér. A helyi Önkormányzatnak az volt a szándéka hogy a felépített várban folyamatosan színi előadásokat, és kulturális rendezvényeket tartanak. A vár avatása 1999. július 25-én volt.

A településen jelenleg 850-en élnek. Van egy általános iskola óvoda, ahova Alsórajkról és Pötrétéről járnak a tanulók. A háziorvosi szolgálat négy települést lát el. A településen több civil szervezet is működik. A faluban élő emberek büszkék a település múltjára, jelenére, és a jövőjük alakulását is kezükben tartják.

Látnivalók

Külső hivatkozás